Csillag Károly,
Csillag Károly,
jogdoktor Szabadkán, szül. 1862. máj. 12. Kishegyesen Bács-Bodrogmegyében; kilencz éves korában a szülői háztól elszakadva, saját szárnyaira lett bocsátva s a gymnasiumot Zomborban, Szabadkán és Szegeden végezte. Ezután a fővárosba került, hol az egyévi önkéntességet leszolgálta s egyúttal (1881–1890-ig) az egyetemen a jogot hallgatta. Időközben Bácska több városában joggyakorlaton volt. 1890-ben jogi doktor lett. Ekkor Szabadkára hívták szerkesztőnek.
Humoros és satyrikus czikkei 1878 óta a Bácska cz. lapban (Korzóczikkek), a Zombor és Vidéké-ben (melynek állandó munkatársa volt), a szabadkai Szabadságban és a Szabadkai Hirlapban jelentek meg. Alkalmi költeményeit a vidéki szinpadokon is szavalták; így legújabban a Csiky Gergely halálára írtat (Szinészek Közlönyében). 1890 tavaszán megteremtette a Bolond Istókban Verbőczi Aladár alakját.
Munkái:
1. Költemények. Bpest, 1886. (Ism. Bud. Hirlap 88. sz.)
2. Verbőczi Aladár ügyvédjelölt különös jogesetei. I. kötet. Szabadka, 1891. (Jogászadomák.)
Szerkesztette a Szabadkai Hirlapot 1890. nov. 30-tól 1891. máj. 31-ig.
Fővárosi Lapok 1891. 243. sz. és önéletrajzi adatok.
