Csoma Mihály,
Csoma Mihály,
sárospataki tanár, szül. 1807-ben Terebesen Zemplénmegyében; 1814-ben került Patakra, hol a gymnasiumot végezte; 1822-ben az akadémiába lépett át; 1831-ben helyettes tanár volt. 1833-ban Bécsbe ment, honnét 1834-ben visszatérve, a szónoklati osztály tanáráúl alkalmazták Patakon, hol 1848-ig szolgált, mikor mint nemzetőr kapitány katonai gyakorlatokat tartott az ifjúsággal és az akadémiában a politikai tanszékre nevezték ki, de helyét csak 1849 őszén foglalhatta el. Az 1852–53. tanévben Patakon megszünvén a jog, Cs. a nevelés- és oktatástant adta elő. 1854-ben a gymnasiumhoz helyezték át, hol az 1862. tanévig a bölcseleti előtant, magyar irodalmat, statisztikát és néha a mennyiségtant tanította. 1863-ban nyugalomba lépett. Meghalt 1877. ápr. 16. Antalfi tartott fölötte emlékbeszédet, mely kéziratban maradt.
Munkája: A római literatura történetének alaprajza, Baehr rendszerén az oskolai ifjuság számára. Sárospatak, 1839–41. Két füzet. (Még az 50-es években is használták tankönyvűl.)
Toldy Bibliogr. (Tud. Tár 1840. 483.)
Uj M. Athenás 91.
Petrik Bibliogr.
