Czekelius Károly Lajos (rosenfeldi báró),
Czekelius Károly Lajos (rosenfeldi báró),
val. belső titkos tanácsos, Cz. János Mihály erdélyi kir. tanácsos fia, szül. 1804. aug. 29. Nagyszebenben; ugyanott tanult a gymnasiumban és a kolozsvári kir. lyceumban 1824-ig, midőn szept. 3. az erdélyi kamarai hivatalnál államszolgálatba lépett és további kiképzése végett hivatalos pályáját mint gyakornok a cs. és kir. udvari kamaránál Bécsben folytatta. 1833. okt. 20. báró Vlasits altábornagy és horvátországi kir. biztos mellé rendeltetett; ennek visszahivatása után 1834. febr. 24. estei Ferdinand főherczeget, ki mint királyi biztos küldetett Erdélybe, követte; ugyanannak kiséretében volt az 1837–38. erdélyi országgyűlésen; ezután mint titkár a cs. és kir. udvari kamarához hivatott Bécsbe. 1843. decz. 2. val. kormánytanácsossá s igtatóvá neveztetett ki a cs. és kir. államtanácshoz. 1845. okt. 28. udvari tanácsos lett és hivatalában 1848 végeig megmaradt. 1849-ben a cs. pénzügyminiszteriumban előadó tanácsossá neveztetett ki. 1850–51-ben az erdélyi cs. és kir. pénzügyi törvényszék rendezésével bizatott meg. 1858. febr. 11. a cs. és kir. pénzügyminiszteriumban osztálytanácsos és 1862. aug. 28. val. belső titkos tanácsos, 1863-ban pedig a Reichsrath örökös tagja lett. Meghalt 1869. máj. 27. Bécsben.
Munkái:
1. Ungarns und Siebenbürgens Stellung zur Gesammt-Monarchie. Wien, 1848.
2. Kossuth als Staatsmann gegenüber von Oesterreich und Deutschland. U. ott, 1848.
3. Die kroatische Frage und Oesterreich. U. ott, 1848.
4. Ungarn im Gesammtstaate. U. ott, 1861.
5. Für die Arad-Hermannstädter Eisenbahn. U. ott, 1864. (Kézirat gyanánt.)
6. Die Wahreheit in der siebenbürgischen Eisenbahnfrage. Eine Denkschrift an den hohen Reichsrath. U. ott, 1865.
Számos politikai czikket irt a hirlapokba 1869-ig.
Kéziratban: Geschichte des Jesuitismus in Siebenbürgen von der Zeit der Franz Rákóczi'schen Revolution bis zum Jahre 1759, és: Geschichte der griechisch-unirten Kirche in Siebenbürgen. (Bevégzetlen.)
Erdély történetére vonatkozó oklevélgyűjteménye, mely több ezer darabból áll, jelenleg a Bruckenthal-féle múzeumban van Nagyszebenben és többi közt az 1301–1526 időközből 483 másolatot és 306 regestát foglal magában.
Hermannstädter Zeitung 1869. 144. sz.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 125.
Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde. Neue Folge. XIX. 124.
Franz Zimmermann, Handschriftliche Urkunden-Sammlung. Hermannstadt, 1884. 124.
