Dessewffy Sándor (cserneki és tarkői),
Dessewffy Sándor (cserneki és tarkői),
csanádmegyei püspök, D. Antal Temesvármegye alispánja s országgyűlési követe s nemes Kopauer Zsuzsánna fia, szül. 1834. jún. 3. Pozsonyban; iskoláit Kis-Szebenben, Gyöngyösön és Kassán végezte; 18 éves korában belépett az egri papnevelőintézetbe, honnét a pesti központi seminariumba küldetett. 1857. aug. 9. áldozópappá szenteltetett és két évig segédlelkész volt Füzes-Abonyban (Hevesmegye); 1859-ben Bartakovics érsek az egri lyceumban a bölcselet és latin nyelv tanításával bizta meg, mire Egerbe költözött; 1860-ban a budapesti papnevelőintézet tanulmányi felügyelőjévé neveztetett ki; ezzel kapcsolatban 1864-ben mint a lelkipásztorkodás helyettes tanára működött az egyetemen. 1866. szept. 29. érseke visszahivta őt megyéjébe s az egri jogakadémia tanárává nevezte ki, hol az egyetemes jogtörténelmet és statisztikát adta elő, egyúttal az akadémiának hitszónoka volt. 1868. júl. 3. Perger János kassai püspök titkára lett, a ki a kassai egyházmegye kötelékébe átvette. 1872-ben sárospataki plébánossá, 1875-ben alesperessé. 1882-ben vértes-kereszturi apáttá, 1884-ben kassai kanonokká, 1886-ban székesegyházi főesperessé, 1890. jan. 4. pedig csanádi megyés püspökké neveztetett ki. Miután a felsőmagyarországi muzeum-egylet elnökévé választatott, egyik legbuzgóbb gyűjtője lett a régiségeknek.
Egyházi s politikai értekezések jelentek meg tőle különféle lapokban és több főpásztori körlevelet bocsátott ki.
P. Napló 1890. 13. sz.
Ország-Világ 1890. 71. l. arczk.
Maros 1890. 78. sz. (Mártonffy Márton.)
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 68. l.
Schematismus Csanádiensis 1892. 21. l.
