Edvi Illés Aladár,
Edvi Illés Aladár,
ipariskolai tanár, E. I. Gedeon ügyvéd és Maitz Erzsébet fia, szül. 1858. jan. 6. Kapuvárott Sopronmegyében, középiskoláit a soproni ág. ev. lyceumban kezdte, melynek IV. osztályából átlépett a reáliskola IV. osztályába; 1874–76-ig a budapesti műegyetem első két évfolyamát látogatta; 1876-ban önkéntes lett és a tiszti vizsga letétele után tanulmányait a müncheni műegyetem gépészmérnöki szakosztályában folytatta; midőn az 1877–78. tanévet befejezte, kiütött a boszniai háború, kénytelen volt visszatérni s a hadjárat befejezte után még három hónapig maradt Boszniában. 1879-ben Aachenbe utazott és az ottani műegyetem gépészmérnöki szakosztályába iratkozott be, hol 1880-ban vizsgálatot tett. Gyakorlati működését 1886-ban a Ganz és Társa czég budapesti gépgyárában kezdte el; honnét 1882-ben a budapesti állami ipariskola kötelékébe lépett át és a nevezett intézet fémvasipari szakosztályában eleinte mint tanársegéd, 1884 óta mint tanár működik.
Czikkei a következő szakfolyóiratokban jelentek meg: Építési Ipar (1884. Felsőmagyarország kis vasipara, a Technologiai Lapokban is. 1885. A takaréktűzhelyek és Bádogos iparunk az országos kiállításon, 1886. Ujabb closet- és pissoir-berendezések), a Gazdasági Mérnökben (1885. A diósgyőri vas- és aczélgyár, A magyar műlakatos ipar), a Technologiai Iparmúzeum Közleményeiben (1885–86. A fémipar az országos kiállításon), a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében) 1889. A vas története közép és éjszak Európában a népvándorlásig és a középkorban. 1890. A karbon alakja a vasban, A krómvas és krómaczél, A folyasztott vas használata a kazángyártásban külföldön; ezen czikkeket az egylet választmánya 50 aranynyal jutalmazta 1891. Az elektrolizis munkája, 1892. A vasöntés gyermekévei), a Technologiai Lapokban (1889. Bányászat és kohászat a párisi világkiállításon. Műöntvények, Ujabb ötvözetek és u. ott A petroleumlámpák robbanásáról, Vasgyártmányok osztályozása, Ujabb gázlángzók, Önműködő vízcsapok, A vízfogyasztás kérdéséhez. A villámhárító kapcsolása gáz- és vízvezetékkel, 1890. Selyemiparunk, Régi magyar műszavak, Az aluminium, A Mannesmann-féle csövek gyártása, 1891. Greiner kupola-kemenczéi, A fém megmunkáló gépek munkaideje), a Természettudományi Közlönyben (1889. A párisi kiállítás színes szökőkútjai, A vas az ó- és középkorban, Az aluminium jelene és jövője, 1890. A csavart csövek gyártása, Erőátvitel sűrített levegővel, A cink multja és jelene, 1891. A pygmaeusok regéje), a Természettudományi társulat Emlékkönyvében (1892. Az elektrolizis ipari fontossága.)
Munkái:
1. Closetek és pissoirok. Bpest, 1886.
2. Aluminium. U. ott, 1891.
Szerkeszti a M. Mérnök- és Építész Egylet Közlönyét 1891. aug. óta.
Az Elektrotechnika cz. munka több részeit (a galvanelemek, akkumulatorok, galvanostegia s plastika, villamos koholás) ő irja s részt vesz a Pallas-Nagy-Lexikona fém- és vasipari technologiának és a technologusok életrajzának megirásában.
Önéletrajzi adatok.
