Egner Adolf,
Egner Adolf,
állami tanító-képzőintézeti tanár, szül. 1844. jún. 17. Kecskeméten; 1851-ben katonai nevelőintézetbe küldték, hol nyolcz évet töltött Fehérvárt, Nagyváradon és Kassán. 1859–62-ben tanítóképző-tanfolyamot végzett Szatmárt. 1863-ban tanító volt a nagykárolyi róm. kath. iskolánál. 1864–68-ban Budapesten tartózkodott, hol a generalbassus és összhangzattanból a nemzeti zeneakadémia biráló bizottsága előtt vizsgálatot tett. 1869-ben nevelősködött a Boér-Forinyák családnál Nagy-Károlyban; 1870-ben gymnasiumi tornatanfolyamot végzett Pesten. 1871-ben tornatanár volt a szatmári kir. főgymnasiumnál. 1873-ben középiskolai tanári vizsgát tett. 1871-ben az újonnan fölállított iglói állami tanítóképzőhöz neveztetett ki zene-, ének- és tornatanárnak; 1888-ban Znióváraljára, 1889-ben pedig Kun-Félegyházára helyeztetett át, hol jelenleg is működik. 1874-ben gymnasiumi rajztanári vizsgát tett.
Paedagogiai czikkei 1872 óta a Néptanítók Lapjában, Néptanodában, Népnevelők Lapjában, Zipser Botéban és a M. Tanítóképzőben jelentek meg.
Munkái:
1. Vezérkönyv a népiskolai énektanításban. Bpest, 1874.
2. Éneklő ABC, a népiskola hat osztálya számára. U. ott, 1874. Három füzet.
3. Módszertani s gyakorlati vezérkönyv a népiskolai fi- és leánytornászáshoz. U. ott, 1878.
4. Népiskolai tornaszerek tervrajza. Szepes-Igló, 1879.
5. Tátrai Emlékek, költemények hangokban, szóban és képben. Lipcse, 1880–83.
6. Elméleti-gyakorlati összhangzat-zenetan paedagogiai elvek szerint. Tanítóképzőintézetek, zenedék, orgonisták, valamint a művészet barátai számára. Heinze Lipót után ujólag átdolgozta. Bpest (Ober-Glogau), 1884.
Kiss Áron, Népiskolai Tanítás Története 449. 470. l.
M. Könyvészet 1884. és önéletrajzi adatok.
