Ejury Károly idősb,
Ejury Károly idősb,
ügyvéd, szül. 1804. aug. 2. Pozsonyban; az ottani jogakadémián végezte tanulmányait, ügyvédi oklevelet nyert, mire vásonkeői Zichy Ferencz gróf kinevezte titkárának, s ezért többször Bécsben is tartózkodott; 1835 előtt gyakorló ügyvéd lett Pozsonyban, 1842-ben pedig váltójegyző; 1843-ban mint absentium ablegatus herczeg Lobkovitz Ferdinándot képviselte az országgyűlésen. 1847-ben mint Szent-György városának tiszti ügyésze tagja volt az István nádor-főherczeget az ország határán üdvözlő küldöttségnek. 1848-ban mint lovas-nemzetőr szolgált. 1840-től 1850-ig a Walterskirchen Vilmos báró elnöksége alatt működött szegényeket segélyző egylet actuariusa és más humanitárius egyletnek is elnöke volt. 1861-ben pozsonyvárosi alkotmányos tanácsnokká választatott; a provisorium beálltával hivataláról visszalépett. 1867-től haláláig, mely 1884. jan. 24. következett be, a pozsonyvárosi országos balpárt egyik mérsékelt vezéregyénisége volt.
Munkája: Legszükségesebb tudnivaló a magyar váltójogból. Pozsony, 1842.
Petrik Bibliographiája.
1884: Pozsony 21. sz. Pozsonyvidéki Lapok 14. sz. Pressburger zeitung 24. sz. Westungarishcer Grenzbote 3778. sz. és fiának, ifj. E. Károlynak szives közlése és gyászjelentés.
