Éltes Károly (tusnádi),
Éltes Károly (tusnádi),
theologiai doktor, apátkanonok és kolozsvári plébános, szül. 1837. nov. 19. Csik-Tusnádon; a gymnasiumot Somlyón és Kolozsvárt, a lyceumi tanfolyamot mint papnövendék Gyulafehérvárt, a theologiát a bécsi egyetemen végezte, hol theologiai doktor lett. 1860-ban miséspappá szenteltetett; segédlelkész volt 1862-től Nagyszebenben; 1865-ben a gyulafehérvári lyceum tanára lett. Mint kanonok 1870-től 1876-ig az egyházmegyei ügyek elintézésében a hajlott korú Fogarasy Mihály püspöknek nagy segítségére volt; az erdélyi róm. kath. státus gyűlésein 1863., 1873 és 74-ben Gyulafehérvárt tevékeny részt vett és ezen gyűlésekről irt tudósításai a lapokban állandó figyelmet keltettek; 1876-ban az igazgatótanács megválasztotta előadójává; ezen tisztet hat évig viselte. 1882-ben a kolozsvári róm. kath. hitközség megválasztotta lelkészének; ő felsége pedig 1886-ban modacsai czimzetes apátsággal tüntette ki. Meghalt 1890. jan. 12. Kolozsvárt.
Munkái:
1. Nagybőjti emlék a nagy-szebeni magyar ajkú r. kath. hiveknek. Szeben, 1864.
2. A csalhatatlanság. Károly-Fehérvár. 1870.
3. Római út a zsinat alkalmából. U. ott, 1871.
4. Ó- és uj szövetségi szent történetek. U. ott, 1872.
5. A keresztény kath. vallás alaptana. A középtanoda felsőbb osztályú ifjúság használatára. U. ott, 1873.
6. Az erdélyi r. kath. státus sérelmes ügyei tört. és jogi szempontból U. ott. 1874.
7. A keresztény művelődésről. Kolozsvár. 1876. (Egyházi beszéd.)
8. A jegenyei fürdő... ismertetése. Kolozsvár, 1881.
9. Gyászbeszéd... Fogarasy Mihály erdélyi püspök ravatalánál Gyulafehérvárott 1882. márcz. 28. U. ott, 1882.
Szerkesztette az Egyházi és Iskolai Hetilapot 1867. jún. 5-től 1872. szept. 25-ig és az Erdélyegyházmegyei Értesítőt 1876. jan. 15-től 1877. decz. 31-ig; utóbbit Biró Bélával együtt és mindkettőt Gyulafehérvárt.
Kéziratban: Imádságos és szertartásos könyv, mely a mise és zsolozsmák alapján van összeállítva.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1881.
Gyulafehérvár 1890. 3. sz.
Magyarország 1890. 12. sz.
