Eötvös Ignácz (vásáros-naményi báró),
Eötvös Ignácz (vásáros-naményi báró),
bölcseleti s jogi doktor, cs. kir. kamarás, m. kir. udvari alkanczellár, valóságos belső titkos tanácsos és főpohárnokmester, előbbinek és báró Szepessy Máriának fia, szül. 1786. febr. 25. Sályon Borsodmegyében, középiskoláit Budán, a bölcseletieket és jogiakat a m. kir. egyetemen végezte. 1802-ben bölcseleti, 1804-ben pedig ő felsége pártfogása alatt tartott nyilvános vitatkozás után jogi doktorrá avatták. A felség 1804. szept. 1. kelt sajátkezű iratában adta meg az engedélyt édesatyja érdemeinél fogva; ez alkalommal ő felsége személyét mint kir. biztos gróf Széchenyi Ferencz m. kir. főkamarásmester képviselte; a vitatkozó, akkori szokás szerint, tételeihez Práynak De sigillis regum et reginarum cz. munkáját csatolta s osztotta szét. A gyakorlati térre mint Pestmegyének tiszteletbeli aljegyzője lépett, utóbb a m. kir. udvari kamarához fogalmazóvá neveztetett ki; később titkár és előadó tanácsos, 1826. a m. kir. udvari kanczelláriának előadó udvari tanácsosa, 1826. Sárosmegye főispáni helytartója s 1827. valóságos főispánja lett. 1830-ban másod udvari kanczellárrá s belső titkos tanácsossá mozdíttatott elő; 1831. a felvidéken támadt cholera-zendülés alkalmával, 1834. a hevesmegyei tisztujítási mozgalmak megvizsgálására királyi biztossá, 1836. királyi főtárnokmesterré neveztetett ki, mely méltóságról 1841-ben lemondott. Meghalt 1851. aug. 21. Velenczén, Fejérmegyében.
Munkái:
1. Sermo ill. dni l. b. Ignatii jun. Eötvös de Vásáros-Namény neo installati comitatus Sárosiensis supremi comitis die 17. Sept. 1827. in l. r. civitate Eperjes. Cassoviae. (Sermones cz. gyűjteményben.)
2. Beszéde, melyet Sáros megyei karok és rendekhez 1835. Mindszent hava 20. végzett tiszt építő széknek lefolyta alatt tartott. Eperjes, 1836.
3. Die Einkünfte des Schatzes im Königreiche Ungarn. Ofen, 1846. (Névtelenül.)
4. Ungarns gegenwärtiger und zukünftiger Nationalreichthum. U. ott, 1847. (Névtelenül.)
Latin beszéde, melyet prokanczellari hivatalába beigtatásakor 1830. jan. 31. mondott, kéziratban megvan a budapesti egyetemi könyvtárban.
Arczképe rézmetszetben Lütgendorf F. bárótól 1827-ből a Spiegel 1835. 21. számához van mellékelve.
Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 768. l. (Pauler Tivadar.)
Pauler Tivadar, A budapesti m. kir. tudomány-egyetem története I. 343. 365.
Bayer József, Nemzeti Játékszin Története I. 226. l.
Petrik Bibliogr. I. 591. III. 712. l.
