Eperjessy János,
Eperjessy János,
egri egyházmegyei kath. lelkész és főszentszéki ülnök, E. Ferencz kanonok ikertestvére, szül. 1814. nov. 1. Tisza-Nánán; a gymnasiumot és bölcseletet Egerben, a theologiát, 1833-ban a papnevelőbe lépvén, a bécsi Pazmaneumban végezte. 1838. szept. 20. Scitovszky János rozsnyói püspök pappá szentelte s az egyházmegyei kormány Erdőtelekre, majd Egerbe rendelte segédlelkésznek. 1844-ben főpásztora maga mellé vette és levéltárnokká és szentszéki aljegyzővé nevezte ki. 1846-ban a felsőtárkányi javadalommal ruháztatott föl. 1868-ban az egri kerület alesperese, 1874. pedig plébános lett Kápolnán, hol 1880. aug. 25. meghalt.
Ismeretterjesztő, erkölcsi s politikai czikkeket irt a kath. hirlapokba.
Munkái:
1. Egyházi beszéd, melyet t. Póka Zsigmond első áldozata alkalmával tartott. Eger, 1840.
2. Socrates a barátok megválasztásáról. Xenophon után. U. ott... (Kath. legényegyleti Olvasó-tár II.)
3. A rabszolgaság eltörlésének kérdése és a testvérharcz az északamerikai Egyesült-Államokban. U. ott, 1864.
Emlékkönyv. Eger, 1865. 267.
Petrik Bibliographiája.
Koncz Ákos, Egri egyházm. papok 71. l. és gyászjelentés.
