Farkas Sándor (némedy),
Farkas Sándor (némedy),
gyógyszerész, szül. 1862. nov. 29. Szentesen, Csongrádmegyében, hol atyja F. Gedeon kir. főjárásbiró volt; a gymnasiumot szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte, hol 1884-ben gyógyszerészi oklevelet nyert; jelenleg Szentesen gyógyszerész.
Régészeti s egyéb czikkei megjelentek a Szentes és Vidékében (1880. A csongrádi vár), a Csongrádmegyei kör Évkönyvében (1883. Népvándorláskori leletek Csongrádmegyében), a Szentesi Lapban (1885. Szentesi ősereklyék a budapesti ötvös műkiállításon), az Archaeologiai Értesítőben (1886. A csongrádi népvándorlási telepről, 1888. Szentesi lelet, Magyar pogánykori lelet, 1889. Őskori leletekről Szentes vidékén, Alpári őstelepek, 1890. Csongrádi bronzkori lelet, 1892. Szegvári kőkori leletekről, Szentes és Csongrád vidéki leletekről, Népvándorlási temető Mártélyon Hód-Mező-Vásárhely határában sat.), a Csongrádmegyei Lapban (1888. Csongrád vármegye ősi vizrajza), a Csongrádmegyében (1888. Csongrád vármegye monographiája, A szentesi agyagművesség), a Szegvár és Mindszentben (1889. Szegvár és Mindszent őskori leletei), a Hód-Mező-Vásárhely és Vidékében (1893. Népvándorlások kora legujabb leletei Csongrád vármegyében), az Ethnographiában (Gúnyos hangutánzás a XVI. századból, Népnyelvi adalékok Szentes vidékéről, Szűcs Mariska, népballada), a Természettudományi Közlönyben (A bengyeléről, Szentesi agyagművességről, Elvetette már magát a tarnics szólásmód magyarázata, Holdszivárvány sat.)
Önéletrajzi adatok.
