Festetics Leo (tolnai gróf),
Festetics Leo (tolnai gróf),
a pesti nemzeti szinház igazgatója, szül. 1800. okt. 8. Pécsett Baranyamegyében; Bécsben a Theresianumban tanult, majd a keszthelyi Georgikonban nagybátyja, a hires F. Gy. gróf mellett nevekedett. 1825-től 1840-ig gyakran feljárt a pozsonyi diétára; nem sokat törődött a politikával, inkább érdeklődött a művészet és társasélet iránt; egész életén át legnagyobb kedvét a zenében találta; e mellett gazdálkodott és felkarolta a kisdedóvás ügyét, ő alapított vidéken (Tolnán) először kisdedóvóintézetet, annak házat és telket ajándékozva. Szerencsés gazda nem volt, mert ősi örökét nem tartotta meg. 1843-ban Veszprémben vett birtokot s oda költözött. Majd zalamegyei adminisztrator lett. A szabadságharc alatt félrehúzódva élt. Említésre méltó, hogy a negyvenes években zsidó vallásos énekeket is szerzett, melyeket az Orczy-házban volt zsinagógában adtak elő. Az ötvenes évek elején az akkori kormány a nemzeti szinház igazgatójának nevezte ki; ő azonban az opera rovására a drámát elhanyagolta, e miatt nagy polemiák támadtak. Ezen polemiák következtében 1853-ban indította meg a Délibáb cz. lapot is. A szinházi jövedelem szaporítása végett a nagy erkélyt építteté. Végre Ráday Gedeon gróf váltotta föl az igazgatásban. Évek multán a Radnótfáy Sámuel igazgatása alatt létre jött a szini iskola; ez uj intézetnél kapott igazgatói állást; ez intézettől is pár évvel halála előtt a közte és Szigeti József tanár közt kitört villongás következtében nyugalomba kellett vonulnia. Meghalt 1884. nov. 15. Budapesten.
Czikkei: Az eredeti drámabiráló bizottmány ügyében, Nemzeti szinházi ügyek (Délibáb 1853.), Az eredeti drámabiráló bizottság ügyében (Hölgyfutár 1853. 2. sz.), Szinházi levelek (Divatcsarnok 1855.), Eszterháza hajdan és most, Észrevételek a magyar erdészegylet vadász-törvényjavaslatára, A tarnaeörsi, galgóczi vadászatok, Vadászatunk rendezése ügyében, Nézetek az uj vadászati törvényjavaslatok felől, Ujabb vadászati törvényjavaslat (Vadász és Versenylap 1860.), Művészek és korunk általi méltányoltatásuk (Délibáb Képes Naptára 1857-re.), Illemszabályok az udvarnál (Hazánk és a Külföld 1867.)
Munkái:
1. A nemzeti szinházról. 7 építményrajzzal. Pest, 1856.
2. Néhány szó a művészet és a Nemzeti szinház érdekében. Pest, 1867.
3. Illemtan. A szini tanoda és a magyar szinészek használatára. Pest, 1867. (Ism. Hon 38. sz.)
4. A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán. Pest, 1870. Tiz szinezett képpel, két térképpel és egy arczkép-csoportozattal.
Kiadta és szerkesztette a Délibáb czímű nemzeti szinházi lapot 1853. jan. 2-tól 1854. febr. 19-ig Pesten.
Ország Tükre 1862. 15. sz. arczk.
1884: Budapesti Hirlap 317. sz. Egyetértés 317. sz. Főv. Lapok 271. sz. Vasárnapi Ujság 47. sz.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. 105. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr..
Gyászjelentés.
