Grosser Ker. János,
Grosser Ker. János,
bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi kormányzó, szül. 1779. jan. 28. Ó-Becsén (Bácsm.); középiskoláit Kalocsán és Szegeden végezte; 1798. szept. 24. lépett a rendbe Kecskeméten; 1799-ben a próbaévét kiállotta, mire 1800-ban Szigeten (Máram. m.), 1801–2. Beszterczén (Erdély), 1803. Debreczenben és 1804. Pesten a grammatikai osztályokban tanított. 1807-ben a bölcseletet a pesti egyetemen végezte s bölcseleti doktor lett. 1807-ben a felsőbb betűszámtan és mértan tanulásával foglalkozott, idővel csillagászati állásra készülendő. Miután Szent-Györgyön 1808-ban theologiát tanult és 1809-ben Pesten a IV. nyelvtani osztályt tanította, 1810-ben Szegedre küldetett, hol a betűszámtant és mértant az ottani lyceumban 1817-ig tanította. 1818–24-ig Magyar-Óvárott házfőnök és középiskolai igazgató volt. 1824-től három évig a rendben kormánytanácsos, négyig pedig kormánysegéd és ez idő alatt 1830 és 1831-ben Pesten házfőnök és gymnasiumi igazgató volt. 1833-tól 1847-ig a rend kormányzója volt. Midőn ezen hivataláról lemondott, azon év okt. 30. meghalt Pesten. A róm. kath. akadémia Rómában tagjának nevezte ki.
Szegeden tartózkodása alatt több magyar szónoklatot s értekezést írt névtelenül az egyházi lapokba.
Munkája: Válogatott levelek M. Tullius Ciceroból és K. Plinius Cecilius Sekundusból. Szeged, 1816. (Magyarázatokkal. Névtelenül.)
Latin levele Horvát Istvánhoz, Pest, 1832. ápr. 10. és magyar levele 1836. jún. 9. (a m. n. múzeum kézirattárában).
Danielik, Magyar Irók I. 163.
Petrik Bibliogr. és Csaplár Benedek szíves közlése (a rend jegyzőkönyvéből.)
