Gyerőfi György (gyerő-vásárhelyi),
Gyerőfi György (gyerő-vásárhelyi),
főispán és consiliarius, Gy. János és Apaffi Margit fia, szül. 1635. körül; részt vett az 1657. lengyel hadjáratban s ő volt egyike a II. Rákóczi György által ott hagyott zálogoknak. Landshutban tartatott fogva. Innen írt levelére Apaffi 1662. febr. 6. adott válaszában értesíti, hogy kiszabadítása s javainak restitutiója iránt tett intézkedéseket. 1667. nov. a maga pénzével váltván ki magát, a fejedelmi tábla assessora lett; így szerepel egy 1671. oklevélben. 1674-ben a Bánffy Dénes elfogatása után Apaffi kinevezte biztosnak a Bánffy ingóinak kikutatására, lajstromozására és gondozására. Ebben működik 1675-ben is és ez évben Dobokamegyének már főispánja. 1679. aug. 21. a fejedelem Kolosmegye főispánjává tette; azonban ez állását csak 1680. szept. haváig tartotta meg: 1681 végén és 1682 elején Konstantinápolyban mint követ működik. Kolosmegye főispánjává 1684-ben újra kinevezték. 1685-ben mint főkövet a portára küldetett az adóval. Mint az országos deputatió tagja is működött 1686-ban; ez évben, a táborozáskor, a Bethlen Gergely vezénylete alatti harsági táborban volt. 1691. jan. 10. az ország consiliariusnak választotta meg. Midőn ez évben a badeni herczeg Váradhoz jött, őt és Apor Istvánt küldötték hozzá, «hogy regimentek ne jőjjenek be Erdélyben quártélyban; obtineálák is». 1694. jan. még életben volt, midőn mint consiliarius és Kolosmegye főispánja meghívót kap a februári országgyűlésre, de azután csakhamar meghalt Kolozsvárt.
Vallomása Tököly Imre ellen 1685. márcz. 10. (Századok 1869. 226. l.)
Kéziratban van eredeti jelentése Apafihoz Konstantinápolyból 1681. decz. 9-ről, melyet Székely László és Mikó István követtársaival küldött a fejedelemhez (az erdélyi múzeum irattárában.)
Történelmi Tár 1881., 1885.
Gróf Lázár Miklós, Erdély főispánjai. Bpest, 1889. 65. l.
