Győry Miklós,
Győry Miklós,
ev. ref. tanító, Gy. István jómódú köznemesnek, ki Sárbogárdról származott, és Fejes Sára fia, szül. 1826. ápr. 30. Szemerén (Győrm.); tanulmányait Pápán kezdte s Kecskeméten folytatta, hol elvégezvén a theologiát a lelkészi vizsgán megbukott. (Ezen alkalomból elkeseredetten citálta a bibliából: Miért nincs kezem ügyében egy szamár állkapczája, melylyel agyonverhetném a filiszteusokat, t. i. censorait.) Komáromban kapott tanítói állást; itt érte az 1848. szabadságharcz és beállott honvédnek a 37. zászlóaljhoz; martiális alakja megtetszett és azonnal zászlótartónak tették, azonban az első csatában (1849. jan. 13. Nyárasd előtt) az ágyútűzhöz még nem szokott zászlóaljat szétrebbentette a golyó, Gy. pedig zászlóstól a munitiós kocsi alá bújt; ezen bátortalansága miatt aztán elvették tőle a zászlót és élelmezési őrmester maradt. A többiekkel Komáromban ő is kapitulált és lévita lett Környén (Komáromm.). 1865-től sok helyen volt; azonban kötekedő természete miatt mindegyik helyét el kellett hagynia. Peregrinált. Utolsó éveiben Komáromban volt ismét tanító; itt sem tűrték, áthelyezték Ó-Gyallára; végre a tatai ref. egyházmegye újra kebelébe fogadta és 1880. aug. 30-tól Szenden (Komárommegye) alkalmazta tanítónak, hol 1888. febr. 29. meghalt. Minthogy igen kalandos élete volt, sok adoma kering róla; a Győri Mikéről szólók a humorisztikus lapokban, naptárakban, Beőthy László munkáiban és egyebütt mind reá vonatkoznak. Igen jó szivű volt; szüleit, különösen anyját véghetetlenűl szerette. Mikor hivatal nélkül bolyongott (írja róla Varga S. lelkész) Szemerén, kijárt még éjjel is édes anyja sírjához és ott hangosan zokogott. Irodalmi munkát ugyan nem hagyott maga után, de jeles ötleteiért, mondásaiért és tetteiért, melyek mások följegyzése után maradtak fenn irodalmunkban, fölvettem őt is a magyar írók közé.
Szinnyei József, Komárom 1848–49. Bpest. 1887. 78., 81., 82., 86., 87., 180–182., 491. l.
Vasárnapi Ujság 1888. 13. sz. (Nekr.) és Sz. Kiss Károly ev. ref. lelkész szíves közlése (Varga Sándor győr-szemerei lelkész jegyzetei után).
