Horváth József,
Horváth József,
királyi törvényszéki biró, szül. 1852. jan. 7. Galgóczon (Nyitram.); középiskolai tanulmányait Pozsonyban a kir. kath. főgymnasiumban és a jogot ugyanott a kir jogakadémián végezte. Előbb ügyvédi, majd 1877. jan. 1. a nyitrai királyi törvényszéknél birói joggyakorlatra lépett; 1879-ben a miavai kir. járásbirósághoz albiróvá, 1882 elején a nyitrai kir. ügyészséghez alügyészszé, 1888. jan 10. szakolczai kir. járásbiróvá neveztetett ki, honnét 1890. őszén saját kérelmére a nyitrai kir. törvényszékhez birói minőségben áthelyeztetett, hol jelenleg is működik.
Fiatalabb korában néhány verset és tárczát írt, melyek a pozsonyi s nyitrai magyar lapokban névtelenül jelentek meg. Később jogi, néprajzi s közgazdasági czikkeket írt, melyet ugyanazon vidéki s a fővárosi lapokban jelentek meg. Az F. M. K. E. Naptárában (1895-re A panszlavismus multja és jelene cz. terjedelmes tanulmány.)
Munkái:
1. A sommás eljárás reformja. Pozsony, 1892. (Előbb mint czikksorozat a Pozsonyi Szemlében.)
2. A magyar honpolgár jogai és kötelességei. Népszerű modorban. Nyitra, 1893. (Ism. M. Állam 1894. 39. sz.)
3. A házassági jog, gyermekek vallása és az állami anyakönyvek vezetéséről szóló 1895. XXXI. XXXII. és XXXIII. törvény-czikk és az ezekkel kapcsolatos egyéb törvények és rendeletek magyarázata. Nyitra, 1895.
Irodalmi Szemle 1895. 8. sz. és önéletrajzi adatok.
