Huszti György (raszinyai).
Huszti György (raszinyai).
Midőn 1532-ben a Bécs ostromlására indult törökök, Kőszeg várának sikertelen vívása után, pusztítva s rabolva tértek haza Horvátországon átvonulva, a Raszin v. Raszinya melletti kis ütközetben többek közt Husztit is elfogták és Konstantinápolyba hurczolták, hol a kincstárnok rabszolgája s csibukhordozója lett. Midőn 1533-ban Verbőczy Istvánnal magyar követség járt a szultánnál, H. ehhez csatlakozva, menekülni igyekezett. Azonban Magyarország határán elfogták és visszavitték urához; miután talpára vertek és körülmetélték, ismét mint csibukhordozó követte azt a perzsa háborúba. Ez alkalommal egész az Indus folyamig jutott. 1536. a szultán felszabadította s egy ideig szolgálatába vette. Később egy arab kapitányhoz csatlakozott mint trombitás és Egyiptomba került, hol két évet (1538–40) töltött. 1540. egy hadi expeditióval bejárta Palaestinát és Arábiát. 1542 körül, tíz évi távollét után, visszajött Zágrábba. Még beutazta Stájerországot és Ausztriát; azután pedig Pozsonyban telepedett le, a hol holta napjáig tartózkodott.
Leírta utazását, mely kéziratban megvan a római vatikáni könyvtárban (ívrét 30 levélre terjedő codex: Descriptio peregrinationis Georgii Huszti cz., az olvasóhoz intézett költeménynyel, továbbá sírverssel és Bechk Jeromos cs. consiliariushoz 1566. okt. 27. Sarendorfban kelt ajánlással van ellátva. Meglehet, hogy a mű sajtó alá készült, esetleg meg is jelent; fölemlíti Istvánffy Miklós történeti munkájában 1685. kiadás 122. l.)
Bod Péter, M. Athenás 117. l.
Magyar Tört. Tár. Pest, 1857. IV. 242. l.
