Jáklin István (elefánti)
Jáklin István (elefánti)
esztergomi kanonok és czímzetes püspök, szül. 1701-ben Elefánton (Nyitram.); bölcseleti tanulmányait 1719-től és a theologia első évét Bécsben a Pazmaneumban végezte, a többit 1722-től Rómában. Hazájába visszatérvén 1725. jún. 2-tól plébános volt Kis-Gyarmathon, 1726. okt. 24-től Vizkeleten, 1731. júl. 18. Nagy-Födémesen. 1732. aug. 19. szepesi kanonok lett és az eretnekektől visszafoglalt jókai plébánián működött. 1735-ben bizerei apát, ápr. 17. esztergomi kanonok, 1736. jan. 25. barsi, 1752. jan. 29. zólyomi főesperes lett, később apostoli főjegyző és almisi v. püspök is. Több mint 50 évig élt esztergomi kanonoki javadalmában, ezen jubileumát 1785. ápr. 24. nagy pompával megünnepelte. Születése helyén Elefánton templomot építtetett. Meghalt 1787. jan. 1. Nagyszombatban.
Munkái:
Sagittae venenatae. Azaz: A soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halálnak meggyógyíthatatlan mergeben martott éles nyilai, a mellyekkel midőn Mélt. és Tets. Nemögyei Pestvármegyei Josef úr ő Excell. az élők közzül véletlenül ki-szakasztott volna, így predikallott halotti végső pompáján Verbón Sz. Jakab havának 17. 1743. Nagyszombat, 1743.
In virtute tua salus, vita, et redemptio nostra. Azaz: A sz. kereszt által emberi nemzetnek győzedelmessen meg-szerzett, s dücsőségesen fel-találtatott élete, üdvössége, és váltsága, mellynek dicsiretit dücsősséges sz. kereszt feltalálása napján sz. Benedek nevű mező várossa mellett lévő sz. helyen, s annak örökkén fent maradandó tiszteletire ez előtt sok esztendőkkel költségesen T. N. Bars vármegyétűl fel-építtetet, s fel-is szenteltetett kápolnájában: ugyan azon T. N. Bars vmegyének esztendőnként áitatos fogadását, abban meg-újjitó jeles ünnepinek, s nagy solemnitássának alkalmatosságával élő nyelvel mondotta... pünkösd havának 3. napján, 1747. Nagy-Szombat, 1747.
Catalogus Bibl. Franc. Com. Széchényi, Suppl. I. 270.
Memoria Basil, Strigon, 167.
Petrik Bibliogr.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 207. l.
