Jamrisska György
Jamrisska György
ág. ev. lelkész, J. János (családi nevén Vanecsi) és Schmal Zsófia fia, neczpáli (Turóczm.) származású; szülőföldén tanult, hol Farkas András volt a tanítója; azután Kis-Zelőn és Késmárkon Buchholcz vezetése alatt. 1727. szept. 20. a vittenbergai egyetemre iratkozott be. Hazájába 1729. okt. visszatérvén, a szulovi (Trencsénm.) iskola rectora volt öt évig; 1734-ben Bitsén colis báró udvari papja lett és decz. 4. Lőcsén ordináltatott rendes lelkésznek; 1738-ban a pritsdi (Nyitram.) községben volt alesperes-lelkész, hol még 1749-ben is működött; azután Neczpálon élt egy ideig nyugalomban; innét Bagonyára (Hontm.), 1751-ben Lissóra ment lelkésznek; nem sokára Szulovra hívták meg, hol 1759. aug. 12. meghalt.
Mint költőt említi Wallaszky; Tranosciusnak Cíthara Sanctorum cz. munkájában vannak cseh énekei.
Munkája: Epithalamion epigrammatico-anagrammaticum, in Syrmate Syrmianis deliciis immutato naturae ductu, anagrammatum ductu honori dni Adami Feirvary de Komlos-Keresztes, nec non omnium virtutum sui sexus laude dignissimae d. Susannae Sirmiensis ornatissimaeque sponsae in ipsis nuptiarum solennibus, die 5. aug. anno quo conIVgIIs faVstIs nVMen beneDICIT ab a Xe! Cum religioso propriae perpetuaeque felicitatis voto datum, dicatumque. Puchovii. (1731. Kézirata a múzeumi kézirattárban).
Kéziratban: Nuptialis Taede in casti honoris...testimonium ..d. Emerici Reichan ... virginem Annam Smrecsany fortunatam neo-sponsam ... ducentis dic V. Aug. 1731. .. oblata. (A m. n. múzeum kézirattárában).
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 226.
Fabó, Monumenta 164., IV. 192–198. l. (Klein, Nachrichten III.)
Petrik Bibliogr. II. 260. l. (Neve s munkájának czímleírása hibás).
