Jankó János,
Jankó János,
bölcseleti doktor, a m. n. múzeum néprajzi osztályának segédőre, előbbinek és Bajay Gizella fia, szül. 1868. márcz. 13. Pesten, hol tanulmányait végezte. 1887-ben Olaszországot utazta be; 1888-ban a budapesti kereskedelmi s iparkamara támogatásával Egyiptomban, 1889-ben Algir-, Tunisz- és Tripoliszban tett tanulmányutat, 1890-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert a földrajz, anthropologia s növénytanból és a m. földrajzi társaság titkárának választotta meg. A közoktatásügyi miniszter megbízásából 1890–1891-ben Angol- és Francziaország föld- és néprajzi intézeteit tanulmányozta. 1892–93-ban tanársegéd volt a budapesti egyetem földrajzi tanszéke mellett. Egy ideig az Ethnographiát is szerkesztette. 1894 január 27. a magyar nemzeti múzeum néprajzi osztályában segéd, decz. 24. segédőr lett. E két év alatt tanulmányozta a berlini néprajzi múzeumot, ismételten beutazta Magyarországot és létesítette az ezredéves kiállítás néprajzi faluját. 1896-ban az oroszországi néprajzi gyűjteményeket tanulmányozta Helsingforsban, Szentpétervárt, Moszkvában és Nisni-Novgorodban. Tevékeny része van a földrajzi s néprajzi társulatok működésében és az ezredéves kiállítás néprajzi osztályának rendezésében.
Czikkei a Kis Lapban (1883. Szardella és botrog, Növényi élet a vízben), a Budapesti Hirlapban (1884. 227., 228. Fővárosi oázok, 1885. jún. 19. A gyopáros, 1887. júl. 25. A hol Stanley meghalt, 1888. febr. 23. Stanley útjáról, jún. 24. A Nilus deltájában, 1892. szept. 18. In Neupest in Ofen), a M. Szalonban (1885. A növények védelme, 1886. A bányászéletből, 1888. Kairói népalakok), a M. Ifjúság Lapjában (1885. A növények életfeltételeiről), a Gyakorlati mezőgazdában (1886. Előmunkálatok a tudományos pomologiához, 10 czikk), a Természetrajzi Füzetekben (1886. Tót-Komlós flórája, németül is u. ott), a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetekben (1886. Az almák rendszerének tudományos iránya), a Nemzetben (1886. decz. 24. A francziák Afrikában, 1887. febr. 17. A massauahi kérdés, júl. 23. H. M. Stanley, szept. 8. Stanley utolsó utazása, 1888. 102. Az oroszok Afrikában, jún. 5. Alexandriából, jún. 16. Damietteből, júl. 13. A Menzaléh taván, júl. 28. Rozette, decz. 6. Hunfalvy János, decz. 21. A rabszolgaság Afrikában, 1889. jún. 6. Maltában, jún. 12. A lótuszevők szigetén, júl. 27. A Kebbel, aug. A dsis, szept. 21. Bona, szept. Franczia arabok, okt. 8. A zsidó negyed Tuniszban, 1889. jan. 3. sat. Gróf Teleki Samu utazása Kelet-Afrikában, 1890. febr. 13. Gróf Széchenyi Béla khinai utazása, 1891. febr. 15. Egy utazó élményeiből), a Gazdasági Lapokban (1887. A magyar gyümölcs nomenclatura), a Vasárnapi Ujságban (1887. A masszovai gyarmatpolitika, 1889 Egy turista felolvasás, 1891. Kalotaszegi női ruházat, 1895. Kalotaszeg, Cseh-szláv néprajzi kiállítás Prágában, Biró Lajos, 1896. Magyar expeditió Ceylonban), az Egyetértésben (1887. Magyar utazók Afrikában, 1889. júl. 27. Magyar tengerészeti kereskedelem), a Fővárosi Lapokban (1887. Női utazók Afrikában, Velenczében, Boleszlava Jaroszevszka, 1888. Brindisiig, A sivatagban, Ramléban, 1889. Budapesti turista térkép, Az Oszolyon, Triesztben, Velenczéből, Cataneából, A bariam Szfakeszban, Hamman-Lif, 1890. A Kárpát-egyesület budapesti osztálya, Benyovszkyada, Jegenye, 1891. Magyar turista egyesület, 1894. Varrottasok a karácsonyi bazárban), a Budapesti Szemlében (1887. Faroszongó vízesés a Kongón, Afrika és a magyarok, 1890. A fellák és könyvismertetések 1888–90), a M. Növénytani lapokban (1887. Adatok Fiume florájához), a Földrajzi Közleményekben (1887. A Kongó név eredete, 1888. Az Uellekérdés, németül is u. ott, Újabb adatok Magyar László életrajzához, Egyptom éjszakai partjain, 1889. Báró Tóth Ferencz utazása Egyptomban, németül is u. ott, A Szahel partjain, francziául is u. ott, 1890. Japán a nemzetközi kereskedelemben, Stanley legújabb utazása, 1892. Aradmegye földje és népe a középkorban, 1893. A Német-Masszai-Földön keresztül, 1894. Jelentés a balatonmelléki néprajzi tanulmányokról, Újabb utazások a déli sarkvidéken, 1895. Titkári jelentés 1894-ről, könyvismertetések magyarul, németül és francziául 1888–95.), a Nemzetgazdasági Szemlében (1888. Érdekeink Észak-Afrikában, Kereskedelmünk Észak-Afrikában), a Természettudományi Közlönyben (1888. A virágos növények fajainak száma és megoszlása, Állatok szerepe a televényképződésben, 1889. A bambusz, 1890. Meteorhullás), a Pester Lloydban (1888. júl. Unser Getränkhandel, Unser Holzhandel, Unser Mehlhandel in Nord-Afrika, 1892. márcz. 12. Ungarische Ortsnamen), a Pesti Naplóban (1888. júl. 25. A máltai, aug. 10. A szenusziták, decz. 21. A karáfái velinél, 1889. ápr. 23. Adilla, jún. 9. Velenczétől Cataniáig, jún. 28. Tripoliszban, júl. 3. Az európai élet Tuniszban, júl. 28. Kabil Mária-monda), az Egyetemes Közoktatásügy Szemlében (1889. A földrajz az egyetemen, 1890. Magyar középiskola, 1891. A földrajzoktatás a külföldön), a Földtani Közlönyben (1888. Egyptom geologiájához, németül is u. ott, 1890. A tuniszi Dsebel-Bu-Kornein geologiájához, németül is u. ott), a turisták lapjában (1889. Adatok a pomázi szerbek néprajzához, A pomázi kőhegy, 1890. A pilis-szent-kereszti karácsonünnepély, 1891. Az Alpine-club kiállítása, 1892. A dömösi karácsonyfa ünnepély), a bécsi k. k. Geograph. Ges. Mittheilungeneiben (1889. Über die Entwickelung und Topographie der Nilmündung von Rosette), a Századokban (1890. A magyarországi tatárjárás leírása a khinai évkönyvekben, 1894. Benyovszky emlékiratainak legújabb kiadása), a Kalotaszegben (1890. Éneklő koldusok a bánffy-hunyadi vásáron, A pálinka meséje), az Életben (1893. Az ámin czéhrendszer Tuniszban, 1894. könyvismertetések), a Pesti Hirlapban (1891. nov. 4. Munkácsy Honfoglalásának anthropologiája), az Ethnographiában (1891. jegenyei helynevek, kalotaszegi babonák, 1892. A votjákok közt, halászati eszközök Uj-Zeland és Finnországban, 1894. A néprajzi tárgyak statisztikája, Jelentések a m. n. múzeum néprajzi osztályának állapotjáról, 1895. A székely-ház, A földközösség Magyarországon), a Deutsche Rundschau für Geogr. und Statistikban (1891. Die Barabra), az Erdélyben (1892. A «néprajzi furcsaság»-hoz Czirbusz Gézának), az Aranyosvidékben (1892. Őszinte szó, 1893. Levél Budapestről, Népies építkezés a Bihar hegységben), a Nyelvtudományi Közleményekben (1893. könyvism.), az Építészeti Szemlében (1893. Torda, Aranyosszék, toroczkó népies építkezése), az Erdélyi Muzeumban (1894. Igriczek a Bihar-hegységben, Megjegyzések Kanyaró őr birálatára), a M. Könyv-szemlében (1894. könyvism.), a Centralblatt für Anthropologieban (1896. Könyvismertetések.)
Munkái:
Tót-Komlós magánrajza. Békes-Gyula, 1887. (Különnyomat a Békésvárm. műv. tört. és rég. egylet Évkönyvéből; a földrajzi-társaság pályadíját nyerte.)
Erklärung des Namens Kongo. Gotha, 1888. (K. ny. a Petermann, Geogr. Mittheilungenból.)
The Welle-Problem Edinburgh, 1888. (K. ny. a Scott. Geogr. Magazineból.)
Equisetum albo-marginatum Kit. Cassel, 1888. (K. ny. a Bot. Centralblattból.)
Gróf Benyovszky Móricz életrajza. Bpest, 1889. (A Ráth-Jókai-féle vállalat II. kötete.)
Gróf Benyovszky Móricz mint földrajzi kutató. Kritikai megjegyzések Kamcsatkától Macaoig tet útjára. Bpest, 1890. (Németül az Ung. Revueben 1891.)
A Nilus Deltája. A Delta földtani és földrajzi felépülése. U. ott, 1890. több tábla rajzzal. (Németül: A m. kir. földtani intézt Évkönyve VIII. 9. és kül. ny. U. ott, 1890.).
Abstammung der Planeten. Berlin, 1891. (Kül. ny. az Engler's Botanische Janrbücher-jéből.)
Stanley utazása, kalandjai és felfedezései Afrikában. Stanley eredeti művei alapján, Burdo életrajzi vázlatának felhasználásával. Számos képpel és egy térképpel. Bpest, 1891.
Magyarország hegyvidékeinek csoportosítása. A m. földrajzi intézet megbízásából. U. ott, 1891. Térképpel.
Javaslat a néprajzi kiállítás ügyében. U. ott, 1891.
A Benyovszky-irodalom anyagáról. U. ott, 1891. (Kül. ny. a Századokból; lengyelül a varsói Ateneumban 1894.)
A magyar földrajzi társulat könyv- és térképtárának Czímjegyzéke. 1873–1889. U. ott, 1891. (Thirring gusztávval együtt.)
Map of the Crownlands of the Kingdom of St. Stephans, London; 1892. (Felbermann's Hungary and its peopleben.)
A szinganfui nestorianus emléktábla. Bpest, 1892. (Ford.)
Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. U. ott, 1892. 11 tábla rajzzal és térképpel.
A kalotaszegi és erdélyi magyarságról. Kolozsvár, 1893. (Különnyomat az Erdélyből.)
A toroczkói vasbányászat és kohászat. Budapest, 1893. (Különnyomat a Magyar mérnök- és építész-egylet Közlönyéből.)
Torda, Aranyosszék és Torockó magyar (székely) népe. Néprajzi tanulmány. U. optt, 1893. (Németül az: Abrégé du Bull. de la Soc. Geogr. Hongr.)
Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. U. ott, 1895. (Kül. ny. az Arch. Közleményekből.)
Adatok a bács-bodrogmegyei sokáczok néprajzához. U. ott, 1896. (Kül. ny. az Ethnographiából.)
Tűzzel vassal a Szudánban. Szlatin Rudolf pasa után ford. U. ott, 1896. két kötet.
Kalauz a néprajzi missió-kiállításban. U. ott, 1896. (Egy pótfüzettel.)
M. Könyvészet 1890–93.
Horváth Ignácz Könyvészete 1890. 98. l.
Pallas Nagy lexikona IX. 821. l. (György Aladár) és önéletrajzi adatok.
