Jellinek Arthur,
Jellinek Arthur,
jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1852. mácz. 16. Pesten: legidősebb fia J. Mórnak, a budapesti közúti vasút létesítőjének. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte; a jogot a bécsi, majd a budapesti egyetemen hallgatta. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott. Tevékeny részt vett a jogászkör tárgyalásaiban; választmányi tagja az ügyvédi kamarának. Az 1887. választások alkalmával mint a szabadelvű párt hive Besztercze-Naszódmegye Naszód kerületéből tagja lett a képviselőháznak; úgy az 1892. választáskor is; tagja volt az igazságügyi és az összeférhetetlenségi bizottságnak. Mint képviselő a törvényelőkészítés terén és az igazságügy bizottságban tevékeny részt vett; a birói és ügyészi szervezetről, a sommás eljárásról és az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok előadója volt a képviselőházban; elkészítette a curiai biráskodásról szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat előkészítő munkáiban részt vett és kidolgozta annak általános részét, hasonlókép közreműködött a házassági jogról szóló törvényjavaslat előkészítésében és megcsinálta annak általános indokolását; résztvett a házassági eljárás előkészítésében is.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1879. Kritikai hangok igazságszolgáltatásunk felett, 1881. Észrevételek az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete fölött, A perrendtartási novella és a birói szervezet, A házi fegyelem joga a magyar hitkönyv és a curiai gyakorlat szempontjából, A kizárási okok az esküdtszéki eljárásban, Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben, 1882. A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete, Bűnvádi eljárás és esküdtszék, A delegatio állása közjogunkban, 1883. Törvénytervezet a bűntető törvénykezési eljárásról, Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt, 1884. Az országgyűlés tagjainak bűntetőjogi oltalma, A sveiczi szövetséges törvény a szerzői jogról, 1885, Az irott hitbérről, A főispáni jogról és a biróságok, és könyvismertetések, 1887. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának gyakorlata, Államtitkár az igazságügyminiszteriumban, A német perrendtartás a gyakorlatban és könyvism., 1888. Adalékok az italmérési jog természetéhez, A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának gyakorlatából. 1890. A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat); a Jogba (1885. 1887–88.), a Büntető Jog Tárába is írt és közjogi tárgyú czikkeket a Pesti Naplóba s a Pester Lloydba. A Pallas nagy Lexikonának is dolgozótársa.
Munkái:
Az apai hatalomról a római jogban. Bpest, 1875.
Észrevételek a magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része fölött. U. ott, 1883.
A büntető biróságok szervezete és hatósági köre, tekintettel a magyar bűnvádi eljárás tervezetére. U. ott, 1883. (M. jogászegyleti Értekezések XI.)
Katonai bűntetőjog és katonai eskü. U. ott, 1884.
Aus der Zeit. Tagesfragen und Tagesbegebenheiten. U. ott, 1884.
Észrevételek a nyugdíj-törvényjavaslathoz. U. ott, 1885. (Különny. a Jogtudományi Közlönyből.)
Feles föld. U. ott, 1886.
A magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek és szokásjogi forrásból összeállítva. I. rész. U. ott, 1886.
A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról. U. ott. 1886. (M. jogászegyleti Értekezések 29.)
A közigazgatási gyakorlati vizsgák. U. ott, 1887.
Jogi észrevételek az állami italmérési jövedékről szóló t. cz. folytán adandó kártalanításra vonatkozó törvényjavaslathoz. U. ott, 1888.
Mentelmi jog. Tanulmányok a magyar közjogból. U. ott, 1890. (Ism. Budapesti szemle LXV.)
Nevét Jelineknek is írják.
M. Könyvészet 1883–88., 1890.
Petrik Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyülési Almanach. Bpest, 1892. 243. l.
Jogtudományi Közlöny 1892. 320. l.
Pallas Nagy lexikona IX. 899. (Gelléri Mór).
Magyar zsidók a milleniumon. Bpest, 1896. 66. l.
