Jósika Géza (branyicskai báró),
Jósika Géza (branyicskai báró),
1848–1849. huszár százados, b. J. Miklós író s Kállay Erzsébet fia, szül. 1824. aug. 23. Nagy-Kállóban; gyermekkorát is anyai birtokán Szabolcsmegyében tölté; iskoláit előbb Pesten, de jogi tanulmányait a kolozsvári lyceumban végezte 1843-ban. Ezután a marosvásárhelyi kir. táblánál gyakornok lett és Dobay híres ügyvédtől magán oktatást nyervén, letette az ügyvédi censurát 1845-ben. Kolozsvárt fölesküdt a főkormányszékhez, hol nem sokára fogalmazó gyakornok lett. 1848-ban beállott közvitéznek a Mátyás huszárokhoz. Erdélyben Bem táborában küzdötte végig az egész hadjáratot; a piskii csatában mint főhadnagy vett részt és a századosságig emelkedett. A szabadságharcz után J. anyai rokonainál tartózkodott, míg hosszas utánjárás után az 50-es évek elején visszakaphatták a fiúk atyjok örökségét; az osztozkodásnál neki jutott Branyicska; ott élte le napjait gazdálkodva. Hunyadmegye (melynek bizottsági tagja volt) gyűléseiben és Déva társas életében élénk részt vett; így a hunyadmegyei egyletének. A politikában mérsékelt ellenzékinek vallotta magát. Sokat utazott, járt Hollandiában, Német-, Franczia- és Oroszországban; elment északra, keletre, a hova kevesen mennek, de Olaszországból csak Velenczét látta. Édes atyját többször meglátogatta Brüsselben, utolsó ízben Drezdában látta. Atyja számüzetésének hű társával (második nejével, b. Podmaniczky Juliával) szivélyes gyöngéd viszonyt tartott fenn. Branyicskáról csak akkor távozott el, ha nagyobb külföldi utat tett, vagy télen Kolozsvárt, nyaranta olykor rokonait és barátait kereste fel. 1887 őszén beköltözött Kolozsvárra, de már gyengélkedve; ottan szélütés érte; ágyát nem hagyhatta el, nem tudott beszélni, akaratát, kivánságát mozgatható betűkkel kellett kifejeznie. Meghalt 1888. júl. 24.
Költeményei vannak a Regélő Pesti Divatlapban (1842–1843.)
Kéziratban maradt: Naplója, melyet az 1848–49. hadjáratról írt és azt egész életében folytatta (úgy rendelkezett, hogy csak halála után 40 évvel bonthatják fel); költeményei egy kötetben; A ki sohasem házasodik cz. színműve s Szerelem és házasság cz. hosszabb regénye, melyet 1855-ben kezdett írni.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. Bpest, 1888. 354. l.
1888: Vasárnapi Ujság 31. sz. (Nekr.). Egyetértés 208. sz., Hunyad 30. sz. (gr. Kuun Géza), 45., 46. sz. (Réthi Lajos) és gyászjelentés.
