Kabdebo Ferencz,
Kabdebo Ferencz,
jogi doktor és kir. közjegyző, szül. 1853. márcz. Székely-Keresztúron (Udvarhelym.); tanulmányait szülőhelyén, Segesvártt és a székelyudvarhelyi főgymnasiumban végezte; azután két évig Budapesten a polytechnikumot látogatta; innét Kolozsvárra ment és a jog- és államtudományi karba iratkozott be; ott tett jogtudományi doktorátust; honnan jogi gyakorlatra tért; négy év mulva Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett és Brassóban ügyvédkedett, hol a nemzetiségi küzdelmekben szóval és tollal vett részt. Itt neveztetett ki Brassómegye tiszteletbeli tiszti ügyészévé. Négy évi ügyvédi gyakorlat után kineveztetett Fogarasra kir. ügyésznek, hol a magyar állameszmének, mint megyei törvényhatósági tag és mint a cultur-egylet alapító tagja szószólója volt. 1894 óta pedig kir. közjegyző Maros-Vásárhelyt.
Belmunkatársa volt a kolozsvári Ellenzéknek és a Kolozsvárnak, hol vezérczikkeket, elbeszéléseket és egyéb czikkeket írt; jogi dolgozatai a Jogtudományi Közlönyben (1883. Keresetösszesítés, 1884. A jogügyletekről, 1885. A brassói kir. járásbiróság, 1886. A perköltségek birói megállapításához); a Jogban (1885. A váltó-óvás fölvételének gyakorlatához, 1888.) és más vidéki szaklapokban.
Munkái:
Költemények. Nagy-Szeben, 1879.
Egy szó «a nemzetiségi kérdés államethikai világításban» cz. röpirathoz. U. ott, 1879.
Éjek és napok. Elbeszélések. Brassó, 1889.
Kiszlingstein Könyvészete s önéletrajzi adatok.
