Kilányi Lajos,
Kilányi Lajos,
ballettánczos, szül. 1819. márcz. 17. Pesten; miután a gymnasiumot szülővárosában bevégezte, szüleinek kivánságára a sebészi pályára készült; azonban inkább vonzották őt a német színház és a táncztermek. Crombétól vett tánczleczkéket és oly tökéletességre vitte tánczát, hogy a pesti német színházban a balletnél alkalmazták. Nőül vette a Crombé táncziskolájában megismert 15 éves Pap Terézt és nejével együtt az akkor (1845) Veszter Sándor által alakított vándor nemzeti táncztársasághoz csatlakozott. Ezen társasággal hosszabb külföldi körútra indult; meglátogatták Bécset, Németország nevezetesebb városait, Párist, Londont. Miután Vesztertől elvált, Párisba ment, hol Saint Léonnál a conservatioire choreographusánál a magasabb tánczművészetben képezte ki magát. Azután nejével együtt vendégszerepekre ment és Brünnben balletmester lett. 1850-ben Prágába ment, hol a színpaddal összekötött balletiskolának vezetője volt. 1852-ben Hannoverbe hívták meg, honnét 1857-ben Bécsbe tért vissza s egy félév kivételével (1859-ben Pesten tartózkodva) a Józsefkülvárosi színház balettmestere maradt 1861. ápr. 22. Ottakringben bekövetkezett haláláig.
Munkája: A körtáncz, melyet Szőllősi Lajos minden tánczrész könnyen felfogható rajzolatával és magyarázatával előadta K. L. 6 rajzolattal és 4 zenemű melléklettel. Bécs, 1845.
Balletjei: Sorbi der ungarische Räuberhauptmann 1847.; Pierrot als Indianer; Die beiden Fassbinder; Katharina die Banditenbraut (újra színre alkalmazva); Coralla des Fischermädchen; némajátékai: Die Polka vor Gericht, Die Zauberrose, Satan und Harlekin, Der Teufel im Herzen, Die Zauberratsche, Das Arsenal des Teufels. Némajátékainak eredetiségét és élénkségét, a csoportosítás ízléses elhelyezését dícsérték.
Der Zwischen-Akt. (Wiener Theaterblatt) 1861. 106. sz.
Petrik Bibliogr.
