Komáromy Ferencz (belényesi és borbereki),
Komáromy Ferencz (belényesi és borbereki),
ügyvéd, K. Sándor maros-portusi kamarai ispány és iszlói Iszlay Anna fia, szül. 1823. decz. 27. Marosvásárhelyt; középiskoláit Nagy-Enyeden járta s Marosvásárhelyt végezte, hol 1844-ben a kir. táblán a hazai törvényekből az akkori szokás szerint vizsgát tett, mire Borbereken (Alsó-Fehérm.), atyai birtokán gazdálkodni kezdett. 1847-ben Nagy-Enyeden a megyénél aljegyző lett. 1848 vége felé borbereki birtoka feldulatván, visszatért a Székelyföldre,hol az akkori mozgalmakban részt vett. 1850-ben fogoly volt a marosvásárhelyi várban és felségárulás vétségért nyolcz évi várfogságra ítéltetett; nov. kegyelmet kapott, de birtokának elkobzása fentartatott. 1851–52-ben anyjánál falun, azután öt évig Pesten lakott és regényeket fordított a Pesti Napló tárczájába a Revue des deux mondes-ból és írt eredeti regényeket és beszélyeket is. Ezután anyjának 1859. jan. 7. történt halála után családi körülményei miatt visszaköltözött Erdélybe. Az 1861. alkotm. rövid korszakban derékszéki biró volt. 1867-ben megválasztották törvényszéki birónak Marosvásárhelyt. 1870-ben ügyvédi vizsgát tett; május végén beutazta Délnémetországot és Svájcot. 1872-ben megvált hivatalától és Kolozsvárt 1884–80-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott; utolsó 6–7 évében a kolozsvári egyetemi könyvtárnál mint napdíjas volt alkalmazva. Kolozsvárnak egyik tipikus kávéházi alakja volt és agglegény maradt. Meghalt 1896. júl. 3. Kolozsvárt.
Regényei, czikkei s beszélyei a Pesti Divatlapban (1848. Mutatvány Szerelem és politika cz. regényéből); az Életképekben (1848. II. Márczius számüzetése vagy az új pecsovicsok); a Budapesti Hirlapban (1853. 104–225. sz. A csicsóvári remete, tört. beszély); a Délibábban (1853. Egy éj Muraközben, Legyetek kitartók, tört. beszély, 1854. Regényes vázlatok művészek és írók életéből; Jules Janin, Beethowen, Georges Sand, Utazzunk falura, beszély, 1855. A kalandor. novella); a Családi Lapokban (1853. Pázmány Péter életrajza); a Hetilapban (1853. Történeti kép); a Hölgyfutárban (1854. Regényes vázlatok művészek és írók életéből, A puszták leánya, beszély. 1855. A török leány, beszély, 1857. A város nyomoréka, beszély, Egy nő ki rejtély, beszély); a Müller Gyula Nagy Naptárában (1855. Hesz Henrik, a cs. kir. harmadik és negyedik hadsereg főparancsnoka); a Nagy Világ Képekben (1855. Az Északamerikaiak Japánban, Margita); a Marosvásárhelyi Füzetekben (1859. A bácsi, beszély); a Kolozsvári Közlönyben (1871. 66–78. sz. délnémetországi és svájczi utazási észleleteiről, különösen a jogszolgáltatásról czikksorozat, 1873. 20–96. sz. Bánffy Dénes, két kötetre tervezett korrajz, melyet azonban nem végzett be); a Kolozsvárban (1888. 41–43. sz. Emlékeimből 1851–52., 246. sz. Emlékeimből, egy román gyűlés a forradalom után, 1891. 22. és köv. sz. Apróságok Mikó Imre grófról); írt még a kolozsvári Ellenzékbe s az Élet és Irodalomba.
Munkái:
1. Vésznapok a Székelyföldön. Marosvásárhely, 1849.
2. Szent sir. Petrichevich Horváth Lázár után ... kiadta Kriebeisz István. Pest, 1854.
3. Komáromy Ferencz beszélyei. U. ott, 1855. Két kötet (Ims. Pesti Napló 109. sz.)
4. A pályakezdők. Regény az írói életből. U. ott, 1857. Három kötet. (Ism. Budapesti Hirlap 202. sz. Hölgyfutár 36. sz.)
5. Pártküzdelmek. Korrajz Erdély történelméből. U. ott, 1872. (Előbb a Kolozsvári Közlöny tárczájában, 2. kiadás. Bpest, 1876.)
6. Balogh Gerő. Történeti színmű. Kolozsvár, 1883. (1880-ban írja jambusokban.)
7. Alkony-órák. Színművek, versek, tárczaczikkek, U. ott, 1890. (Falun és Szirén cz. színművei, jobb versei s érdekesebb tárczaczikkei.)
Hölgyfutár 1857. 103. sz.
Danielik, M. Irók II. 153. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium könyvnyomdájának száz éves története 1786–1886. Marosvásárhely, 1887. 58. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890.
Kolozsvár 1896. 150. sz.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.
