Kozacsek József,
Kozacsek József,
theologiai doktor és kanonok, szül. 1807. júl. 2. Zólyomban; a gymnasiumot Beszterczebányán és Körmöczbányán végezte; a bölcseletet Nagyszombatban és a theologiát 1826-tól a bécsi Pázmány-intézetben hallgatta. 1830-ban fölszenteltetett és csakhamar a beszterczei papnevelőbe hivatott igazgatónak. 1833-ban a bécsi Augustineumba küldték, hol 1834-ben theologiai doktor lett. Visszatért a beszterczei seminariumba, hol a polgári s magyar közjogot adta elő, egyszersmind 1835–39-ig az ottani plébánia-templomban hitszónok volt. 1838–1844-ig a papnevelőben a dogmatika tanára volt, továbbá 1840-től az ottani consistorium jegyzője s püspöki levéltárnok. 1844-ben udvari káplán czímmel Dobrowskba neveztetett ki plébánosnak; 1846-ban esperes lett. Az 1848–49. szabadságharcz alatt tót érzelmeiért Bécsbe menekült, hol szószólója volt azon küldöttségnek, mely a tót nép kivánságait terjesztette a király elé. 1849. nov. a pozsonyi kerületben tanfelügyelővé neveztetett ki; ekkor plébániájáról lemondott. 1852. márcz. 20. apát, 1856. nagyváradi kanonok lett és 1864. febr. az iskolatanács tagja. A beszterczebányai gymnasium ujjászervezése s szegény tanulók segélyezése körül vannak érdemei, ezért ő felsége 1854-ben a Ferencz József-rendet adományozta neki. Cs. kir. tiszteletbeli udvari káplán és zsinati vizsgáló is volt. Meghalt 1877. márcz. 26. Nagyváradon.
Munkatársa volt több német theologiai folyóiratnak.
Munkája: Slovák urovnaprávněný budes-li stastný? Beszterczebánya, 1850. (Tót, ha egyenlővé tesznek, leszel-e boldog?)
Slovnik Neučný. Prága, 1859. IV. 898. l. (Rieger).
