Kubicza Pál

Full text search

Kubicza Pál (nemes-kürti),
val. belső titkos tanácsos, Trencsénmegye főispánja, főrendiházi tag, szül. 1816. okt. 25. Alsó-Szernyén Trencsénmegyében; tanult Nyitrán, Trencsénben és Pozsonyban. 1837-ben gyakorlaton volt Komárom vármegye alispánja mellett. 1838-ban ügyvédi oklevelet nyert. Trencsénben két évig mint tiszteletbeli, azontúl mint valóságos aljegyző szolgálta a vármegyét, mely 1847-ben mint követet küldötte az utolsó rendi országgyűlésre Pozsonyba. 1848. ápr. mint másodalispán szolgál szülőmegyéjében, honnét mint Trencsén városa képviselője Budapestre került a képviselőházba, melyet Debreczenbe is követett. A világosi katasztropha után bujdosott és decz. 30. jelentkezett a pesti haditörvényszék előtt, melynek keresetét 1850-ben ő felsége megszüntette. Ezek után szülőhelyén gazdálkodott. 1861-ben első alispánná s 1865-ben ismét képviselővé választatott, 1867-ben pedig Trencsén vármegye főispánja lett, mely állást 1890. évi deczemberig töltötte be. Birja a szent István-rend kiskeresztjét és a Ferencz József-rend nagykeresztjét. Egyike volt a leghűbb és egyszersmind a legjózanabb hazafiaknak, buzgó előmozdítója a magyar nemzetiségnek. Meghalt 1893. május 30-án Ivanóczon (Trencsénmegyében).
Országgyűlési beszédei az 1848–49. Közlönyben és a Naplókban vannak.
Sturm Albert, Országgyülési Almanach. Bpest. 1892. 132. l.
1893: Nemzet 147. sz., Fővárosi Lapok 148. sz., Budapesti Hirlap148., 154. sz. (Plachy Bertalan), Vasárnapi Ujság 23. sz. (Nekr.)
Pallas Nagy Lexikona XI. 85. l. (Tóth Lőrincz) és gyászjelentés.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť