Lamás József,
Lamás József,
r. kath. plébános és esperes, szül. 1753. márcz. 8. Brassóban, hol atyja kőmivespallér volt. A grammatikai osztályokat szülővárosában, a humaniorákat és bölcseletet a kolozsvári convictusban, a theologiát Nagyszombatban és Budán végezte; 1774. okt. 29. növendékpapnak az erdélyi püspökmegyébe vétetett fel; pappá szenteltetvén, segédlelkész volt Brassóban, később plébános Tekén (Teckendorf); innét Nagy-Ághra ment lelkésznek és alesperesnek; majd gyulafehérvári plébános és főesperes, 1805. jan. 20. brassói plébános és 1831. jan. 17. apát, máj. 11. czímzetes kanonok lett. 1825-ben 3500 frtos alapítványt tett két nemes ifjú eltartására a kolozsvári convictusban. Meghalt 1835. okt. 30. Brassóban.
Kézirati munkái: Anagraphae sacrae Barciae cum eidem posterius canonice unitis archi-diaconatibus incl. sedium siculicalium Sepsi et Miklósvár ab anno partus virginei 1351. usque 1815. Cum Indice notabiliorum personarum et rerum, 4rét 409 lap; Historia Antichristi seu narratio literalis novissimorum mundi ex Apocalypsi, 8r. 101. §.
Trousch, Schriftsteller-Lexikon II. 321. l. (Nevét Lamáschnak írja.)
