Magyarász Incze,
Magyarász Incze,
bölcseleti doktor, kegyestanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1806. okt. 31. Szalabiren (Zalam.); 1824. okt. 5. Privigyén a rendbe lépett; két évet töltött ott mint ujoncznövendék és 1826–27-ben tanított a gymansiumban. Váczon a bölcseleti tanfolyamot hallgatta és 1830-ban mint I. éves theologus a pesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet nyert. Miután Nyitrán és Szent-Györgyön a theologiai tanfolyamot is elvégezte, 1831-ben áldozópappá szenteltetett. Tanár volt Tatán és Veszprémben a nyelvészeti osztályokban egy-egy évig, Máramaros-Szigeten öt évig működött. 1838-ban a budai gymnasiumhoz s egy év mulva Magyar-Óvárra helyeztetett át, hol a költészeti és szónoklati osztályokban tanított, valamint 1841–42-ben Selmeczbányán is. 1844–1846-ban, mint az ujoncznövendékek másodmestere működött. Innét Szegedre, két évi tanárkodás után Nyitrára küldetett, hol az 1848–49. tanévben a gymanisum igazgatásával bizatott meg. Egy-egy évet Kolozsvárt és Budán eltöltvén, a váczi gymnasiumba helyeztetett, majd az 1852–53. tanév második felében újra Kolozsvárra küldetett, hol a mennyiségtan és philosophia tanítása mellett a csillagvizsgáló gondozását is magára vállalta. Ugyanitt 1855-től az igazgatói tisztet is viselte, melyet három év mulva a nagy-károlyival cserélt fel. Végre állandóbb működési tért nyert, midőn a Szegeden másodízben eltöltött három évi tanárkodás után 1864-ben veszprémi házfőnökké választatott, hol a társház ügyein kívül a gymnasiumot is tíz évig igazgatta. az 1874–75. tanévben újra a nagy-károlyi gymnasium igazgatói tisztségére helyeztetett és itt kilencz évig buzgólkodott. Az 1883–84. tanévben megvált az iskolától. Ekkor a koronás arany érdemkeresztet kapta s a bécsi földtani intézet levelező tagja lett. Máramaros-Szigeten mint házi másodfőnök és lelki atya tölté utolsó éveit. Ellátogatott évenként Somogyba unokaöcscséhez; 1886. nyarán ismét útra kelt és aug. 1. már betegen érkezett Kaposvárra, hol 1886. aug. 6. meghalt. Numismatikai gyűjteményt hagyott hátra.
Programmértekezései a váczi főgymnasium Értesítőjében (1852. Az ifjuságnak az erény- és tudományokbani czélszerű növelése, A tanodalom történelmi vázlata); a n.-károlyi főgymnasium Értesítőjében (1877. A nagy-károlyi róm. kath. gymnasium rövid története.)
Munkái:
1. Ode honoribus ... adm. rev. exim. ac clariss. patris Joannis Bapt. Grosser s. p. praep. provincialis ... dum festum nominis sui diem felix recoleret a gymnasio Schemniciense oblata. 1842. Schemnicii.
2. Óda főtiszt. s tudós Grosser János úrnak ... midőn főigazgatói hivatalra közakarattal ujolag megválasztatott Váczon 1844-ben a selmeczi ház. U. ott.
3. Örömdal, melyel méltóságos és főtiszt. Roskoványi Ágoston úrnak váczi püspöki székébe történt beigtatási ünnepélyén a váczi k. rendház tisztelkedett decz. 8. 1851. Pest.
Kalmár Endre, Az Úrban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bpest, 1885. 4. l. és gyászjelentés.
