Major Ferencz (visi),
Major Ferencz (visi),
orvosdoktor és országgyűlési képviselő, szül. 1854-ben Székesfejérvárt; középiskolai tanulmányait születési helyén, az egyetemet Budapesten végezte, hol 1879-ben megszerezte az orvosdoktori oklevelet. Kézsmárszky tanár klinikáján, majd Kovács József tanár mellett mint műtőnövendék dolgozott; közben két ízben is fölkereste Berlinben a műtőgyógyászat mesterét, Schrödert. A műtői oklevél megszerzése után, 1881-ben hosszabb tanulmányutat tett s meglátogatta Európa híresebb egyetemeit. Utazásából visszatérve Budapesten telepedett le mint specialista sebész és nőgyógyász. 1884. ápr. szülővárosa megválasztotta tiszti főorvosnak és kórházigazgatónak. Kiküldetésben Berlinben járt a Koch-féle oltások tanulmányozása czéljából. Neki köszönhető Székesfejérvárt a város lejtmérezésének keresztülvitele, a nyilt csatornák megszüntetése és közfürdő létesítése; a városnak vízvezetékkel való ellátásán is nagyban fáradozott. A társadalmi téren is kiváló szerepe volt mint csaknem minden egyesület választmányi tagjának. A jótékonyczélú mulatságok, hangversenyek, műkedvelői előadások az ő vezetésével eszközöltettek, a szinház felvirágzásához is tevékenyen hozzájárult. Az árvaház igazgatóságának tagja, a kath. körnek igazgatója, a polgári lövész-egyesület lövészmestere, tűzoltó főparancsnok és ezen minőségében Konstantinápolyban is járt, hol megkapta az Ozmanje- és Tachlizie rendjeleket. Az iskolaszéknek működő tagja; I. osztályú szabadságolt állományú ezredorvos és ezen minőségben a honvédelmi minisztertől elismerő okiratot kapott. Tagja s alelnöke volt az 1896. kath. congressusnak; résztvett a trienti szabadkőmíves-ellenes congressuson. Mint néppárti választatott meg 1895. a vasmegyei szombathelyi kerületben országgyűlési képviselőnek. Tagja a közlekedésügyi bizottságnak.
Berlini kiküldetése után ő volt az első, ki a Koch-féle oltások ellen nyilatkozott a Pesti Naplóban; a szaklapokba írt czikkein kívül, nagy része van a Fehérmegyei Napló megalakításában (1896), melynek munkatársa.
Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.
Szombathelyi Ujság 1896. 47. sz. arczk.
Ország-Világ 1896. 48. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 295. l.
