Markó Sándor,
Markó Sándor,
jogi doktor, kir. közjegyző, M. János kereskedő s gyáros és Scheffer Leontina fia, szül. 1847. márcz. 18. Rozsnyón (Gömörm.); középiskoláit ugyanott, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1870-ben jog- és államtudományi doktor, 1871. köz- és váltóügyvéd lett. 1869-ben az országgyűlési gyorsiroda szervezésekor elsőrendű gyorsíróvá neveztetett ki, mely állásáról 1871 őszén lemondott. 1872-ben Rimaszombatban ügyvédi irodát nyitott. 1875-ben Rozsnyóra kir. közjegyzővé neveztetett ki. A rozsnyói ág. ev. egyház felügyelője, zsinati képviselő, a törvénykezési bizottság előadója.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1881. A végrendeletek kihirdetése az örökjogi javaslatban, A közjegyző mint csődbiztos, 1882. Az osztrák közjegyzői egyesületnek a hitelesítési kényszerre vonatkozó emlékirata, 1883. A gyámsági törvény magyarázata Sipőcz Lászlótól, 1885. Lehet-e az örökösödési illetéket hagyatéki tárgyalás nélkül helyesen kiszabni? Észrevétel a közjegyzői novellához. 1886. A közjegyzői utasítás 16. §-ának a tanukra vonatkozó intézkedései, 1888. A végrendeletek kihirdetése az örökjogi javaslatban. A czégbejegyzés ellenőrzésének hiányosságáról, 1889. Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat tervezete felett.
Munkái:
1. Egyházi törvénykezés. Előadói vélemény és javaslat, melyeta magyarhoni ágost. hitv. ev. egyetemes egyház 1891. decz. 5. megnyilt országos zsinatja által kiküldött törvénykezési bizottság elé terjeszt. Miskolcz, 1892.
2. A kassai kir. közjegyzői kamara 25 éves története. Rozsnyó, 1900.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.
