Matók Béla (szecsóri),
Matók Béla (szecsóri),
ügyvéd; mint 1848–49. honvéd százados végig küzdötte a szabadságharczot, mely után hat hónapi nehéz fogságot szenvedett. Kiszabadulva a fővárosban ügyvédkedett; később főszolgabiró, majd Hódmezővásárhely főügyésze lett. Különös érdeme az is, hogy a nemzetiségi congressuson az ismert ellennyilatkozatot ő eszközölte ki. A zenével is foglalkozott, több magyar dallam szerzője, közülük a Kertem alatt faragnak az ácsok és a Fekete szem éjszakája czíműeket ma is országszerte éneklik. Az országos nemzeti szövetség szervező bizottságának alelnöke volt, a szövetségnek pedig igazgatósági társelnöke. Meghalt 1897. szept. 11. Budapesten 68 éves korában.
Czikkei a Pesti Naplóban (1851. 516. sz. sat. Aradmegyei levelek, 1854. 288. sz. Hodmezővásárhely decz. 8., 1856. 344. sz. Egy pár szó a magyar zene ügyében); a Vasárnapi Ujságban (1856. Óvszer a veszettség ellen, 1870); a Napkeletben (1857. 32. sz. Csérei Berei Farkas András életrajza, Zajtai István álnév alatt); a Honban (1869. 71. sz. Egy régi okmány 1781-ből, status maximák Magyarország részére Grossing Ferencz Rudolf után), a Pesti Hírlapban (1885. 191. sz. A czímkórság); az Ország-Világban (1895. rajz); költeményei a M. Néplapban (1857), a Hölgyfutárban (1857–1858), a Kalauzban (1858), a Nővilágban (1858), a Győri Közlönyben (1858) és a Divatcsarnokban (1860–62), az Ország-Világban (1897).
Munkái:
1. Mezei virágok. Költemények. Pest, 1870.
2. Zsidó-kérdés Magyarországon Nro 2. Történelmi, társadalmi és törvényes szempontból tárgyalva. Bpest, 1881.
Levele Simonffy Kálmánhoz 1856. nov. 7. Hódmezővásárhelyről (a m. n. muzeumban).
Hódmezővásárhelyi Emlék cz. almanachot szerkesztett 1873-ban, mely a város történelmét és társadalmi fejlődését is tartalmazza; megjelenéséről azonban nincsen tudomásom.
Századok 1873. 371. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
1897 Budapesti Napló 255., Pesti Hirlap 255., Budapesti Hirlap 257., Vasárnapi Ujság 38. szám. Nekr.)
