Molnár Sándor (fel-apáthi),
Molnár Sándor (fel-apáthi),
nyug. törvényszéki tanácsos; 1826-ban a pesti egyetemen 1. éves bölcseleti hallgató volt. Meghalt 1882. máj. 25. Keszegfalván (Komáromm.) 74. évében.
Czikkei a Sasban (1831. A tolvaj vagy a felfedezett méregkeverés, Azon hasonlatosságokról és különbségekről, melyek a római és magyar polgári törvény között az atyai hatalomra nézve találtatnak, Leírása azon gyászos romlásnak, melyre Magyarország IV. Béla király idejében a tatárok által jutott, Azon hasonlatosságokról és külömbségekről, melyek a római és magyar polgári törvény között a gyámság és védatyaságra nézve találtatnak, A vendégszeretés jutalma és költ., 1832. Olivier és Abdi basa, vagyis a nemes barátság Buda visszavételekor 1686., Magyar Leonidas, Zrinyi Miklós és elb. 1833. A bécsi nagy döghalál, pestis, 1679-ben Lembert szerént, Berezina hídja, vagyis borzasztó jelenetek az 1812. franczia-orosz háborúból, Pierre apó, egy öreg katona Napoleon testőrségéből Egyptomban és elb.); az Athenaeumban (1837. I. Adatok Uj-Aegyptus és Mohamed Ali történeteihez, 1841. I. A szláv népek, és ford. elb.).
Munkái:
1. Öröm-ünnep, mellyet Cziráki és Dienesfalvai gróf Cziráky Antal úr, a magy. kir. universitás előlülői székébe fényes pompával lett beiktatása alkalmatosságával a törvényeknek II-dik eszt. hallgatóji emlékoszlopúl szenteltek. Pesten, bőjtmás havának 2-dik napján, 1829. Pest.
2. A zászlótartó, vigj. 3 felv. Schröder után ford. Buda, 1838. (Külföldi Játékszin 14.).
3. Magyar nyelv eredete. Néhai Keresztesi József kézirataiból kiadta… Pozsony, 1844.
Kézirati munkái a m. n. múzeumban:
A bölcselkedés tudományjának történetírása. Pest, 1826. 4rét 54 lap;
Bevezetés a természetfelett való tudományba (Metaphysica) Pest, 1826. 4rét 27 lap, eredeti kézirat.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.
