Nagy István,
Nagy István,
ev. ref. lelkész, előbb collegiumi igazgató-tanár, született 1781. márcz. 2. Kecskeméten (Pestm.); középiskolai tanulmányait 1787–99-ig szülővárosában, a felsőbbeket Debreczenben végezte. Innét ment rövid időre Balmaz-Ujvárosba, hol a német és franczia nyelvet megtanulta. Debreczenbe visszatérve előbb a veteranus oratorok, majd az encyclopaedisták tanárául alkalmaztatott, mellékesen magánórákat is adott tanítványainak a német és franczia nyelvből. Kilencz évi debreczeni diákoskodás és praeceptoroskodás után a mezőtúri ev. reform. iskola tanítója lett, honnét két év mulva 1809-ben Kecskemétre hivatott meg tanárnak. 1810-től fogva rektorprofessora volt az ottani ev. ref. gymnasiumnak 1830-ig, a mikor Czegléden lett pappá, a hol azonban már a következő évben meghalt cholerában.
Czikket írt a Tudományos Gyűjteménybe (1823. VI. Szabados Kecskemét városában született vagy lakott íróknak nevei és tudva lévő munkái); a Társalkodónak is munkatársa volt.
Munkája: Érzékeny indulatoknak kifejezései. Selmecz-Bánya, 1815.
Kéziratai a m. n. múzeumban: Háladatos jelentés a kecskeméti reform. iskolák ügyében, igazítás és a szemérmetes nagyság, 4rét 8 lap; Kecskeméti Helikon, vagy a helvetziai vallástételt követő kecskeméti oskola nevezetesebb történeteinek, abban forgott tanítóknak és a belüle került s idővel jelesebb hazafiakká vált tanulóknak előadása. Az ekklesiai és oskolai jegyzőkönyvekből, úgy szintén más még fenn lévő hiteles írásokból öszve szedte s kiadta. Kecskemét (1822) 4rét 222 lap. (Csak a kivonata jelent meg a Tudom. Gyűjteményben); Örvendező versek méltóságos gr. Eszteni Wartensleben Károly ő nagyságához, midőn 1827. ápr. 30. a helv. hitv. Dunamelléki superintendentia világi főkurátorrá választotta Kecskemét 1827. 8rét 16 lap; levele Mátyási Józsefhez, Kecskemét 1818. nov. 30.
Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. 86. l.
Petrik Bibliogr.
