Oláh Béla,
Oláh Béla,
bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, Oláh István ügyvéd, később kir. aljárásbíró és Detrich Vilma nemes szülők fia, szül. 1861. ápr. 12. Pesten; az I–V. gymnasiumi osztályt Budapesten az ev. ref. főgymnasiumban, az VI–VIII. a budapesti II. ker. egyetemi főgymnasiumban végezte; a bölcseleti négy évet az itteni egyetemen hallgatta s 1882-ben tanári vizsgát tett a magyarból és történelemből, 1883. doktoratust (magyar irodalomból, magyar nyelvészetből és világtörténelemből), 1887. tanári vizsgát a francziából. Öt félévi jogi tanfolyamot is végzett alapvizsgálatokkal. 1883–85-ig napidíjas volt a pénzügyminiszteriumban; 1885–1889. írnok a budapestvidéki tankerületi főigazgatóságnál, ez alatt 1886–1889. bejáró óradíjas tanár a budapesti I. ker. leányiskolában, egyszersmind két évig bennlakó felügyelője; 1894 óta tanár a budapesti V. ker. állami főreáliskolában. Közben több évig bejáró tanár a rákospalotai Wagner-féle s a budapesti Naschitz-féle magán leánynevelőintézetben; 1899 óta a Ferenez-József nevelőintézetnek miniszterileg megbízott franczia nyelvtanára. Utazott Ausztriában, Németországban, Svájczban, Francziaországban és Romániában. Munkatársa volt a Bolond Istóknak és a Képes Családi Lapoknak (elbeszélések a 80-as években); a Székelyudvarhelybe budapesti leveleket írt. (1895–1897. egy beszélyét is közölte); könyvismertetéseket írt a Tanáregylet Közlönyébe és a M. Paedagogiába.
Czikke a budapesti V. kerületi főreáliskola Értesítőjében (1901. Vörösmarty jelentősége irodalmunkban).
Munkái:
1. A nógrádi nyelvjárásról. Bpest, 1881. (Simonyi Zsigmond Tanulmányaiban).
2. Baróti Szabó Dávid. Tudori értekezés. Bpest, 1883. (Különnyomat a Figyelőből).
3. Souvestre, Contes. Magyarázta. Bpest, 1903. (Szerző életrajzával. Theisz-Matskásy-féle Franczia Könyvtár 17. sz.).
Kiszlingstein Könyvészete.
A budapesti V. kerületi főreáliskola Értesitője 1901.
Vajda Névkönyve.
M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok.
