Ordódy Lajos (ordódi),
Ordódy Lajos (ordódi),
az orsz. m. gazd. egyesület volt igazgatója, gazdasági egyesületi igazgató-elnök, O. Sándor megyei főszolgabiró és Ivanics Juliánna fia, született 1852. febr. 12. Nagy-Máláson (Barsm.); 1869-ben Pesten tett érettségi vizagát, ezután három évig hallgatója volt a kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézetnek; 1872-től ugyanott tanársegéd volt; 1873-ban áthelyeztetett Magyar-Óvárra, hol 1874. júl. 31-ig a vegytani szakban assistens volt. 1874-ben a budapesti egyetemen hallgatta a vegytant és a rokon tárgyakat, 1875. Bécsben a műegyetemen a vegyészeti technologiát. 1875–1880-ig Bars, Baranya és Borsod vármegyékben gazdálkodott. 1880. máj. 1. a barsmegyei gazdasági egyesület titkára, 1881. az országos gazdasági egyesület előadó titkára lett. Ugyanott 1882-ben első titkárrá, 1888. igazgatóvá lépett elő. 1891-ben távozott az egyesülettől, a melynek lázas tevékenysége tíz éven át főleg az ő érdeme. 1883-ban nyerte a Ferencz József lovagrendet, 1885. a belga Lipót-rendet és a franczia Du merité agricole rendjelet, 1889-ben ezen rend tiszti rangjába emelték. 1884-ben megalakította az országos gazdasági egyesület kebelében a gazdasági könyvkiadó-vállalatot; 1895-ben létrehozta a gazdák gőzeke-szövetkezetét. 1896-ban a barsvármegyei gazdasági egyesület igazgató-elnökévé választotta.
Munkái:
1. Majthényi László roszkosi gyümölcstelepe, Bpest, 1883.
2. A magyarországi állattenyésztők kalauza. Leírása a ménesek magyar és csira-gulyák, juhászatok és sertéstenyészeteknek. Bpest, 1884.
3. A csalamádé és egyéb zöld takarmányok termelése és vermelése. Írta Lacouteux Ede. Ford. Bpest, 1885. (A m. gazdasági egyesület könyvkiadó-vállalata I.).
4. Mily növényeket termeljen a magyar gazda? A gazdakörben felolvasta 1885. márcz. 18. Bpest, 1885.
5. Rövid utasítás a műtrágyák használatára. Bpest, 1886.
6. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek 1889. nov. 18. Budapesten a Köztelken megtartandó VIII nagygyűlésének tárgyai. A végrehajtó bizottság megbízásából egybeállította… bizottsági előadó. Bpest, 1889.
7. A szőlő trágyázása. Bpest, 1894.
Szerkeszti és kiadja a Gazdasági Lapokat; 1886-ban átvette a Kodolányi-féle Gazdák Zsebnaptárát és Évkönyvet és szerkeszti maig; 1887-től Engelbrecht Károlylyal szerkesztette a Borászati Lapokat, melyet újjáalakítván, attól 1888-ban visszalépett; 1895-ben a Szőlőszeti Lapokat adta ki a kassai Maurerral.
A franczia nemzetközi gazda-congressus Compte-Rendueja számára 1888-ban megírta a mezőgazdaság helyzetét.
Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 247. lap.
M. Könyvészet 1886–87., 1894.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 470. l.
Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Magyar-Óvár, 1897. 281. l.
