Országh Antal,
Országh Antal,
photographus és tollrajzkészítő, 1818 körül született Máramarosszigeten; 1848-ban csász. királyi hadapród volt és hatvanad magával átszökött az olaszokhoz; a velenczei legió tisztje lett; innét Konstantinápolyba ment, hol mint fényképész és nyelvmester tartotta fenn magát. 1853-ban Párisba költözött, hol a tollrajzban kitünő ügyességre tett szert és mint festő, fényképész gazdag volt és gond nélkül élt; miután a porczellán fotografiát feltalálta, az Odeon szinház körül ateliert nyitott; azonban művei, bár csinosak, de nem voltak tartósak. 1862-ben kegyelmet kapott és visszajött Pestre s itt nyitott műhelyt a Kerepesi-úton; itt sem boldogult, tönkre jutott és mint díjnok a kereskedelmi miniszteriumban Budán tengődött, hol 1878. április 6-án agyonlőtte magát. A finom tollrajznak valódi mestere volt, a fáradságos munka bámulatos kitartásával. E tekintetben a középkori jellegben készített Husztvár cz. műve figyelmet érdemlő kézirat történelmi s művészi tekintetben; szövege a Simoncsich latin munkájának fordítása, de számos új adattal és okmánynyal.
Czikkei a Divatcsarnokban (1853. Párisból Londonig, 1853–1856. Párisi levelek, franczia beszélyek, 1854. A francziák Gallipoliban, Spencer Leopold); a Magyar Sajtóban (1855. 27., 53. sat. sz. A világkiállítás, 66: Párisi képműtárlat, 85., 87. sz. Közmunkálatok Francziaországban, 116. sz. Közsegély).
Munkái:
1. A párisi mohikánok. Regény. Dumas Sándor után ford. Párisban Országh Antal és többen. Pest, 1854–61. Harmincznégy kötet. (Legújabb Külföldi Regénycsarnok, kiadja Friebeisz István).
2. Cserepár színműve. Kölcsey Ferencz emlékének szentelve. Páris, 1862. márcz. Hat saját kőnyomatú képpel. (Kőnyomat a m. n. múzeumban).
Kéziratban színműfordításai: Sulliván, vígj. 3 felv. Mellesville után (Először adatott a pesti nemzeti színházban 1853. ápr. 13); Tamás bátya kunyhója dr. 6 felv. Dennery után (először május 13-án); Pénz és becsület, dr. 5 felvonásban Ponsard után (először május 25.); Szív és hozomány, vígj. 5 felv. Mellesville után (először június 8.); Lady Tartuffe, vígj. 5 felv. Girardinné után (először jún. 22.); Horac munkái, vígj. 1 felv. Pierron Ödön után (először júl. 6.); Árva Feri, színmű 3 felv. George Sand után szabadon magyarosította (először júl. 15.) és Színfalak ördöge, ezt szintén Sand után ford.; Máramarosmegye monographiája.
Szépirodalmi Lapok 1853. 714. l.
Hölgyfutár 1854. 223., 1856. 58. szám.
Kertbeny, Die Ungarn im Auslande. Brüssel und Leipzig, 1864. 44. l.
1878: Fővárosi Lapok 82., 84. sz., Nemzeti Hirlap 96. sz., Hon 89. sz. esti k., Kelet Népe 97. sz., Vasárnapi Ujság 241. l.
Petrik Könyvészete.
