Pazár Béla,
Pazár Béla,
állami főgymnasiumi tanár, P. István nép- és ipariskolai igazgató és Botto Emma (Botto János szláv költő unokahugának) fia, szül. 1874. márcz. 14. Nyiregyházán; a gymnasium három osztályát szülővárosában, a IV. osztályt a német nyelv elsajátítása végett Késmárkon, az V–VIII. osztályt ismét Nyiregyházán 1891-ben végezte. Mint VII. osztálybeli tanuló latin dolgozatával a Róth Johanna-féle ösztöndíjat nyerte el. A szünidők alatt beutazta a felső vidéket és Prágában a kiállítást nézte meg, elsajátította a tót nyelvet és megtanulta az olaszt. 1891. szept. a budapesti egyetemre iratkozott be s négy évig a bölcseleti kar hallgatója volt, e mellett a franczia, orosz és olasz nyelveket hallgatta. 1894. év szünidejében Németországba utazott és Münchenben az egyetemi előadásokon jelen volt. Az 1894–95. egyetemi év alatt a bölcselet-hallgatók segítőegyesületének elnöke volt s a kórház-egylet, egyetemi kör és mensa academica bizottságában képviselte a tanárjelölteket. 1895-ben a budapesti egyetem bölcseleti karától pályadíjat nyert: Glossae Virgilianae ex libro glossarum excerptae cz. munkájával. Az 1895–96. iskolai évben az ev. ref. főgymnasiumnál a német nyelv- és irodalom-tanszéken mint ideiglenes tanár nyert alkalmazást. 1896–97-ben a budapesti tanárképző intézet gyakorló főgymnasiumában volt rendkívüli, majd rendes gyakorló tanár. 1898. febr. paedagogiai oklevelet nyert. 1897–98. helyettes tanár volt a budapesti ág. ev. főgymnasiumban (hol magyar, latin, német nyelvet, történelmet és földrajzot tanított). 1897-ben a budapesti egyetem jogi karára is beiratkozott, de ezen tanulmányait félbeszakította, mert 1898. szept. 7. a szegedi újonnan felállított állami főgymnasiumhoz nevezték ki helyettes, 1899. febr. 25. ideiglenes rendes, 1902. okt. 31. végleges rendes tanárnak. 1891-től 1899-ig többször tett tanulmányutat, az említetten kívül, külföldön, így Ausztriában, Németországban és Felső-Olaszországban.
Czikkei, beszélyei s költeményei a szegedi főgymnasium Értesítőjében (1899. A házi és iskolai nevelés), a Szegedi Hiradóban (1900. okt. 1. Vidéki áll. középiskolai tanárok gyűlése Szegeden, 1904. január Montegazza beszélye, olaszból ford.), az evang. egyházirod. Értesítőben (1901. Gondolatok az év végén), a Szeged és Vidékében (1902–1904. beszélyek németből ford., költemények és Művészet cz. czikk), a Tanulók Lapjában (1904. elb.); ezeken kívül kisebb czikkek és vezérczikkek a szegedi helyi lapokban.
Munkái:
1. A Budapesti kir. m. tudom. egyetemi bölcsészethallgatók segítő-egyesületének évkönyve az 1894–95. évről. Bpest, 1896.
2. A latin főnevek nemére vonatkozó szabályok versben. Nyelvtani segédkönyv. Szeged, 1900. (2. jav. kiadás. U. ott, 1902.)
3. C. Julius Caesar Emlékiratai a gall háborúról I–IV. könyv. Ford. U. ott, 1903.
M. Könyvészet 1900. és önéletrajzi adatok.
