Rakodczay Pál,
Rakodczay Pál,
állami polgári iskolai tanár, szül. 1856. jan. 15. Pesten; négy gymnasiumot végzett, a mikor a tanulásba beleunva könyvkereskedősegéd lett és a szinésziskolába akarta magát fölvétetni; azonban hangja és alakja miatt nem vették fel; azért könyvkereskedő maradt hetedfél évig. Családi körülményei miatt nem mehetvén vidéki színésznek, elemi, úgyszintén polgári iskolai vizsgát tett és mint néptanító nyert alkalmazást. Azonban folyton rajongott a színészetért, mint műkedvelő és Shakspere-recitator többször föllépett, így 1887-ben Shylok szerepében is Kolozsvárt. 1892-ben színtársulatot szervezett és mint szinigazgató szorgalmasan kultiválta a classikus darabokat. 1901. szeptemb. óta állami polgáriskolai tanár Hajdú-Szoboszlón.
Czikkeiben legnagyobbrészt a színészet multjával, jelenével és a szini kritikával foglalkozik; czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: M. Szemle (1881–82); Fővárosi Lapok (1881., 1891. Prielle Cornelia ünnepe, 1892. A dráma a vidéken, 1893. Az akczió és a szavalat Duse játékában); Színészeti Közlöny (1881. sz. Betölt a mérték, ibolyák Vasvári Kovács Ferencz sírjára); Koszorú (1882. Lewinski mint szavaló, 1883. Szerdahelyi és Halmi, Szigeti József és könyvism., 1886. Kántorné); Szegedi Híradó (1882. 270–272. sz. Molnár György és a magyar színészet, 1883.); M. Thália (1882); P. Napló (1882–83.); Magyar Ujság (1882.); az aradi Alföld (1882. A nemzeti színházból, Hamlet a nemzeti színházban, Molnár György és a magyar színészet, A hol németül unatkoznak); Pesti Hirlap (1884., 1903. sz. Náday); Képes Családi Lapok (1885. Régi színészi fogások, 1891. Prielle Cornelia mint Hidassyné); M. Salon (1886. Sz. Prielle Cornelia, 1903. Jókai); Ország-Világ (1890. Tanulmányok a párisi színészetről, 1891. A legújabb premiere hősei); Nemzetközi Művészeti Szemle (1893. Duse Mint Nóra); Győri Közlöny (1894. 34. sz. «Rafael» és szerzője); Művészeti Lapok (1896. A haldokló népszínmű); Színészek Lapja (1897. Zakkone mint Kean, 1898. Valami Hamletről, Shakespeare-tanulmányok); M. Kritika (1899. «III. Rikhard» problemája); Közérdek (1899. 38. sz. Az ember tragédiája, eszméje); Tanulók Lapja (1901. Hogy kell szavalni a «Vén czigány»-t? 1902. A színész alkotása, 1904. Drámai jellemek); M. Paedagogia (1902. A magyar nyelv tanításának új módszere a nemzetiségi iskolákban); Polgári Iskolai Közlöny (1903. A ragozó módszer a nemzetiségi iskolákban, 1904. A ragozó módszer kérdéséhez); Uránia (1904. Dugonics hatása Katonára).
Munkái:
1. Színpadi tanulmányok. Bpest, 1881. (Ism. Ellenőr 129. sz.).
2. A színészet rendszere. U. ott, 1884.
3. Jászai Mari mint Elektra. Tanulmány. U. ott, 1891.
4. Prielle Cornelia élete és művészete 50 éves színi pályája emlékeül. 7 képpel. U. ott, 1891.
5. A színészet a művészetek rendszerében. Aesthetikai párbeszéd. Kecskemét, 1896. (Különnyom. a Művészeti Lapokból).
6. Julianus Apostata. Történeti tragoedia öt felv. U. ott, 1897.
7. Szigliteti Ede élete és költészete. Pozsony, 1901. (Nemzetünk nagy költői 14.).
8. Katona József élete és költészete. U. ott, 1901. (Nemzetünk nagy költői 15.).
9. Madách Imre élete és költészete. U. ott, 1901. (Nemzetünk nagy költői 16.).
10. Dramaturgia. U. ott, 1902. (Tudományos Zsebkönyvtár 107. Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.).
11. Magyar nyelvtan. A mondat tárgya az igeragozás alapján. Idegen ajkú tanulók használatára. Tanítóképző intézetek számára. U. ott, 1904.
12. Ugyanaz. A közép- és polgári iskolák I. és II. osztálya számára. U. ott, 1904.
13. Útmutató a magyar nyelvnek idegen ajkú tanulók számára ragozó módszer szerint való tanításához. Függelék: Tárgyas-e vagy határozott? (Nyelvtörténeti tanulmány). U. ott, 1904.
Szőllősy Károly, Huszonöt év egy magyar lap életében. Az "Alföld" 25 éve. Arad, 1886. 19., 24. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1891., 1897., 1901., 1902., 1904.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 389., XVIII. 490. l. és önéletrajzi adatok.
