Rákos István,
Rákos István,
szék- és fővárosi igazgató-tanító, R. György asztalos-mester és Horváth Mária fia, szül. 1867-ben Székesfejérvárt; középiskolai tanulmányait Budapesten a kegyesrendieknél végezte. Tanítói oklevelet 1889-ben nyert az akkori bpesti róm. katholikus tanítóképzőben; azóta van a székesfőváros szolgálatában. 1890. polgári iskolákra és algymnasiumokra torna-oklevelet is nyert. 1901–902. a magyar tanítók kaszinójának titkára volt és részese azon mozgalomnak, mely a népnevelők egyesületével való fúzióval alapját vetette a magyar tanítók otthonának. 1902-ben a 2400 koronás Rökk Szilárd-féle tanítói ösztöndíjjal első izben kitüntetett 13 székesfővárosi tanító között volt ő is. 1903. az V. ker. Lipót-téri iparos tanoncziskola igazgatója s 1904. az I. ker. zugligeti községi elemi népiskola vezetője lett. Oktatásügyi vitatételes előadást tartott a budapesti (budai) tanító-egylet közgyűlésein: Az elemi rajzoktatásról, A verstanítás, szavalás és az elemi oktatásban, Az elemi iskolai ünnepekről.
Czikkei és költeményei a Buda és Vidékében (1892–95. vezér- és tárczaczikkek); a Katholikus Szemlében (1900. költemény); a Népnevelők Lapjában (1902.); a Néptanítók Lapjában (1897. 1898. a közegészségügy és a népiskola); az Eötvös-alap 1904. évi Jelentésében (Megemlékezés Lakits Vendelről).
Munkái:
1. Gyulányi Adolf, fővárosi elemi- és ipariskolai igazgató ... élete és működése. Huszonöt éves tanítói működése alkalmára. Debreczen, 1892. (Felolvastatott 1892. márcz. 5.).
2. Ó-budai élet. Bpest, 1895.
3. Rákos István költeményei. U. ott, 1898.
4. Uton, útfélen. Költemények. U. ott, 1903. (Ism. Vasárnapi Ujság 47. sz., Új Idők, Néptanítók Lapja, Névnevelők Lapja).
Pesti Napló 1898. 125. sz. és önéletrajzi adatok.
