Sass Károly,
Sass Károly,
ev. ref. lelkész, szül. 1819. ápr. 12. Nyir-Medgyesen (Szatmármegye), hol atyja S. Mihály ref. pap volt; tanulmányait Sárospatakon, Losonczon és Debreczenben végezte. 1839-ben Kis-Kerekiben volt tanító, hol a tornászatot és a katonai gyakorlatokat is tanította. 1848-ban Tiszafüredre ment segédpapnak. Az 1848–49. szabadságharczot mint nemzetőr, majd mint tábori lelkész küzdötte végig. Ott volt Buda bevételénél. A világosi fegyverletétel után az oroszoktól nyert útlevéllel bocsátották szabadon. Sok hányattatás után 1849. nov. Margitán segédlelkész, 1854. Albison (Biharm.) ev. ref. lelkész lett. 1875-ben föllépett képviselőjelöltnek, de kisebbségben maradt. Meghalt 1895. júl. 1. Albison.
Czikkei a Honvédben (1867. 7. sz. Küldetésem Nagy-Sándor tábornok részéről. Kossuthhoz az aradi várba 1849. aug. havában); az Országos Honvéd Naptárban (1868. Görgei bosszúja Nagy Sándor iránt a muszka invasio ideje alatt); a Vasárnapi Ujságban (1884. 6. sz. Bátori-Schulcz életéhez); a Függetlenségben (1886. 355., 1887. 157. sz. Hogyan halt meg Hentzi?); az Egyetértésben (1886. 180. sz. Budavár bevétele 1849-ben).
Országos Honvéd Naptár 1869. 120. l. arczk.
Margita és Vidéke 1894. 16. sz.
1848–49. Történeti Lapok 1895. 116.
Vasárnapi Ujság 1895. 27. (Nekr.)
Ébresztő. Nagyvárad, 1895. 8. szám.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 545. l.
