Schmidt Ferdinand József,
Schmidt Ferdinand József,
kereskedő és természetbúvár, szül. 1791. febr. 20. Sopronban, hol atyja dohánygyáros és kiskereskedő volt. Sch. midőn elemi iskoláit bevégezte, szülei Babótra vitték a magyar nyelv megtanulása végett; egy év mulva bécsi nevelőintézetben tanulta a karton-festészetet két évig. 1803-ban, anyja halála után, átvette a kereskedést, hol 1809-ig kiképezte magát; mely évben mint önkéntes belépett a cs. és kir. hadseregbe és Felső-Magyarországra vezényelték, honnét 1812-ben elbocsátották. A kereskedői pályára visszatérve, Magyarország több városában: Veszprémben, Pesten, Pozsonyban mint segéd szolgált; míg végre 1814. máj. Laibachba érkezett, hol üzletvezetőnek belépett egy vegyeskereskedésbe, majd utazókereskedő lett; végre Pessiak tekintélyes laibachi kereskedőnél volt üzletvezető; 1819-ben saját fűszer- stb. kereskedést nyitott. Miután meggazdagodva, saját házába költözhetett, néhány évi kereskedés után nyugalomba vonult és egészen a tudományoknak szentelte idejét. 1824-ben a frauendorfi kertészeti társulat választotta tagjának. A füvészet és kertészet mellett az entomologiát is művelte; rovargyűjteménye nagy hírre emelkedett. Az európai természettudósok társaságai, csaknem kivétel nélkül tagjuknak választották, így a moszkvai, stettini, nürnbergi, altenburgi, hallei, nagyszebeni, pesti stb. társaságok. 1834. okt. 19-én sikerült neki Laibachban kereskedő-tanintézetet és 1836. kereskedők betegsegélyző-intézetet létesítenie, mely utóbbinak elnöke volt. Midőn 1869. okt. 19. házasságának arany-jubileumát ülné, ő felsége a koronás arany érdemkereszttel tisztelte meg. Meghalt 1878. febr. 16-án Laibachban.
A német természettudományi czikkeiről és fölfedezéseiről Wurzbach bőven emlékezik meg. Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (VIII. 1863. A barlangi változányról, Proteus angvinus, Több újonnan fölfedezett barlangi rovarról.)
Munkája: Systematische Verzeichniss der in der Provinz Krain vorkommenden Land-Süsswasser-Conchylien, mit Angabe der Fundörte. Laibach, 1847.
Társalkodó 1842. 58. sz. (Majer István).
Vasárnapi Ujság 1863. 37. sz. arczk. (Rómer Flóris), 1878. 15. sz.
Wurzbach, Biogr.-Lexikon XXX. 233. l.
Szinnyei Könyvészete (külföldi czikkeinek jegyzékével).
Petrik Bibliogr.
