Szkokán Sándor
Szkokán Sándor
kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1849. febr. 5. Borsos-Berenkén (Nógrádm.); az V. gymn. osztály elvégzése után 1866. Váczon novicius lett; a gymn. többi osztályait Kecskeméten 1870-ben fejezte be. 1870–71. Nyitrán, 1871–85. Rózsahegyen tanárkodott. A franczia és olasz nyelvekben való jártassága, szónoki képessége előkelő összeköttetést szereztek neki; azért nemzeti párti programmal képviselőjelölt is volt Rózsahegyen, hol, mint a magyarságnak buzgó híve felolvasásaival népszerű volt; több kulturális intézmény is az ő nevéhez fűződik. 1885–95. Kis-Szebenben házfőnök és igazgató, 1895–1901. Temesvárt tanár; itt a Délmagyarországi Kárpát-egyesület főtitkára és a társulat közlönyének szerkesztője volt. 1901–03. Tatán, 1903–05. Veszprémben tanította szaktárgyait, a mathematikát és physikát. Itt halt meg 1905. febr. 12.
Czikkei a Természettud. Közlönyben jelentek meg; programm-értekezései a Rózsahegyi Értesítőben (1877. A gymnasium története, 1882. A telefon, A barlangokról, 1883. Az üstökösök); a Kisszebeni Értesítőben (1891. A természettudományok haladása, Az időjárás); a tatai Értesítőben (1903. Hogyan keletkezett a föld? A csillagászat nagy úttörői).
Munkái:
1. Tűzoltók Zsebkönyve. Vezérfonal tűzoltó-egyletek alakulása- s a már fennállók elméleti és gyakorlati továbbképzésére. I. évfolyam. 38 ábrával és 5 táblával. Kassa, 1877. (Schmidt Sándorral).
2. A nyomdahiba. Bohózat 1 felv. Veszprém, 1905. (Legényegyleti színműtár 5.).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1905.
Magyar Gábor, Az Úrban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bpest, 1906. 10. l.
Friedreich E., Szkokán Sándor (Veszprémi Értesítő 1905.) és Német Károly piarista tanár szives közlése.
