Tarnóczy Tivadar (alsó-lelóczi és szentmartoni)
Tarnóczy Tivadar (alsó-lelóczi és szentmartoni)
ref. főiskolai tanár, T. István és Bornemissza Eulália birtokos szülők fia, szül. 1836. máj. 16. Kis-Várdán; szülei egy ősiségi perben elvesztvén birtokukat, T. szegénységre jutott és csak a rokonok pártfogása mellett részesülhetett kellő nevelésben; ezek 1846. a munkácsi gymnasiumba vitték tanulni. A három osztály elvégzése után a honvédtűzérekhez akart beállani, de nem vették be; az 1850–51. évet Holubinán, hol atyja hivatalnok volt, tartózkodott mint magántanuló. 1851. az ungvári gymnasiumba vitték tanulni, honnét a VIII. osztály bevégzése után, a segítő rokona is elhalván, Szatmárra ment tanulni a kath. gymnasiumba. 1855. aug. 3. vették fel a seminariumból papnak; 1857. be is végezte középiskolai tanulmányait. Theologiai tanulmányainak elvégzése után 1860. márcz. 19. szentelték fel misés papnak. Segédlelkész volt Beregszászon, majd Fehér-Gyarmaton; 1861. decz. 4. Ungvárra gymnasiumi tanárnak nevezték ki. 1865. márcz. végén a papi pályát elhagyva a ref. hitre tért. 1865. júl. 10. a sárospataki főiskola gymnasiumához póttanárnak neveztetett ki; itt a magyar nyelvet, irodalmat és történelmet tanította. Hosszas betegeskedése után 1894. márcz. 21. meghalt Kassán.
Költeményeket írt az 50-es években a Napkeletbe és Délibábba, újabban a Felvidék, Ung, Zemplén, Bereg és Munkács cz. hirlapokba. Czikkei: A magyar irodalomtörténeti oktatásról (a sárospataki ref. főiskola Értesítőjében 1876); Két év az én életem regényéből, vagyis az 1848–49. élményeim (a Zemplén, Ung és Bereg cz. lapokban 1878–79); az Ellenzékben (1889. 157. sz. Gyermekkorom legszebb epizódja, egy darabka 1849-ből).
Munkái:
1. Árnyvirágok. Ungvár, 1863. (Költemények Kázmér név alatt).
2. A magyar irodalom és szellemi fejlődésünk története. Sárospatak, 1869., 1871. Két kötet.
3. A világtörténet dióhéjban. U. ott, 1872. (2. kiadás. Bpest, 1873., 3. kiadás. U. ott, 1895).
4. A magyar irodalomtörténet dióhéjban. Népszerű kiadás. Szeged, 1876.
5. Magyarország állami, társadalmi, vallási és szellemi intézményei s művelődési viszonyainak története kivonatban. Függelék a magyar oknyomozó történet tanulásához. Középiskolai tanulók számára kézirat gyanánt. S.-A.-Ujhely, 1886.
6. Magyarország ezer éves politikai és művelődési története dióhéjban. A nagyközönség és az «érettségire» készülő ifjuság számára emlékeztető ismétlésül. Bpest, 1892.
Kéziratban maradt: A középkor története középiskolák részére.
Álnevei és jegyei: Kázmér, Alsó-Lelóczi, Kóró, T. és T. T.
Századok 1872., 213. l.
A sárospataki ev. ref. főiskola Értesítője 1895. 275–286. l. (Buza János).
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.
Magyarország Vármegyéi. Zemplén vármegye 268. l.
