Tartler Tamás
Tartler Tamás
ev. lelkész, szül. 1700. okt. 9. Brassóban, hol atyja asztalosmester volt és korán elhalt; a fiút Neidel Pál városi lelkész nevelte; 1717-től a brassói gymnasiumot végezte, 1724. a hallei egyetemre ment és 1731. jún. 25. tért vissza, hol 1735. lector, 1739. nov. 5. conrector és 1744. decz. 30. rector lett a brassói gymnasiumban. 1749. ápriltól ugyanott városi lelkész volt és 1751. máj. 1. Prázsmárra (Brassóm.) hívták meg lelkésznek. Az 1753., 1761. és 1753. bárczasági zsinaton jelen volt. 1756. a pestis elnyomása körül lett érdemeiért Mária Terézia királynőtől arany emlékérmet kapott. Meghalt 1770. febr. 8.
Munkája: Gratilationsgedicht an Samuel Herbert. Kronstadt, 1736.
Kézirati munkáit Trausch felsorolja és ismerteti. Krónikáját 1700–1770. a Századok 1905. 697. l. ismerteti. Diariuma 1716–1740. szintén kéziratban megvan a m. n. múzeumban.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 360–367. l., IV. 446. l.
