Tőttösy Béla (zepethneki),
Tőttösy Béla (zepethneki),
műegyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, szül. 1854. aug. 5. Billéden (Torontálm.); főiskolai tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte. 1878. mint hadnagy részt vett a boszniai hadjáratban és ott a legfelsőbb elismerési érmet a katonai érdemkereszt szalagjával és a hadi érmet nyerte. 1882–89. a kir. József-műegyetemen mint a mathematikának, majd mint az ábrázoló geometriának magántanára és repetitora működött. 1889. nov. 19. u. ott az ábrázoló geometria rendkívüli tanárának, 1893. jún. 9. pedig rendes tanárnak neveztetett ki. 1899. máj. 5. a m. tudom. Akadémiai levelező tagjává választotta.
Czikkeket írt a Math. Annalen (1882), Math. és Term. Értesítő (1882–83., 1898), Math. u. Naturwissenschaftlichen Berichte aus Ungarn (1882), Zeitschrift für math. u. naturwissenschaftl. Unterricht (1888), Math. és Physikai Lapok (1892), Math. Annalen (XIX. k.) cz. folyóiratokba; a Pallas Nagy Lexikona mathematikai részének is munkatársa volt. Készített több modellt az algebrai felületek elméletéhez.
Munkája: Joannis Bolyai de Bolya Appendix spatii absolute veram exhibens. Editio nova. Lipsiae, 1903.
Készítette: Bolyai, Tentamen I. kötetének rajzait; közreműködött Bolyai, Tentamen ... II. kötetének kiadásában. Modellek és eszközök: Egy specziális negyedrendű torzfelület fonalmintája 1882; Schäffer-féle felület modelljének tervezete és szerkesztése 1885. (a modellt magát Balog főreáliskolai tanár készítette); Gömbvonalzó 1896.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 350., XVIII. 730. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
