Vavrik Béla,
Vavrik Béla,
jogi doktor, kir. tanácsos, kuriai másodelnök; szül. 1850. körül, 1869. kir. tanfelügyelővé nevezték ki; 1870-ben az egri érseki lyeceum tanára is volt; 1871. pedig az egri törvényszék elnöke lett. 1887. a marosvásárhelyi tábla tanácselnökévé neveztetett ki és ugyanakkor a kir. tanácsosi czímet kapta. Négy évvel később a budapesti kir. táblához került és 1892. az igazságügyi miniszteriumba rendelték be, a hol a kodifikácziós osztályban működött. 1895. a kuriai tanácselnök czímet és jelleget kapta és két évre rá kezdte meg működését a kurián, mint a harmadik váltó- és úrbéri tanács elnöke. A megtámadott képviselőválasztásokról rendelkező törvény életbeléptetésekor az egyik tanács vezetője lett. Elnöke a Magyar Jogászegyesületnek. 1910. ápr. hatvan éves korában, több mint 40 évi szolgálat után a Kuria másodelnökévé, a legfelsőbb biróság tanácsosztályának vezetőjevé és az első büntető tanács elnökévé nevezték ki.
Munkái:
1. A holtkézi törvények Magyarországon. Bpest, 1897. (M. Jogászegyleti Értekezések 120. Többekkel.)
2. A részletügyletek törvényhozási szabályzatról. U. ott, 1897–98. (M. Jogászegyleti Értekezések 128., 129. Többekkel.)
3. Közgyűlési megnyitó beszéd. U. ott, 1898. (M. Jogászegyleti Értek. 147.)
4. Közgyűlési megnyitó beszéd a M. Jogászegylet 25 éves fennállásának évfordulója alkalmából 1904. nov. 6. U. ott, 1905. (M. Jogászegyleti Értekezések XXX. 7.).
5. Beszéd Szilágyi Dezső síremléke leleplezése alkalmából 1908. okt. 18. U. ott, 1908. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII. 6.)
A Grill-féle Döntvénytár főszerkesztője 1904. óta.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Vasárnapi Ujság 1910. 16. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1910. 85. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
