Vécsey Benedek,
Vécsey Benedek,
kegyes tanítórendi áldozó pap és tanár, szül. 1849. márcz. 3. Kis-Várdán (Szabolcsm.); a gymnasium VII. osztályát elvégezvén, 1869. szept. 8. a rendbe lépett; a próbaévet Váczon töltötte, azután Kecskemétre küldetett, hol 1870–71. a gymnasium VIII. osztályát végezte. Gymnasiumi tanár volt 1871-től Debreczenben, 1872. Nagy-Károlyban, 1873. Máramaros-Szigeten. 1874. aug. 22. áldozópappá szentelték. Tanári működését folytatta 1875–76. Debreczenben, Podolinban egy évig, Tatában kettőig, Léván egy, Selmeczbányán két évig, Rózsahegyen két évig, Privigyén egy évig és Szent-Györgyön 1885-ig; 1885. Kis-Szebenbe helyeztetett, hol 1897. júl. 16. meghalt.
Czikkei a podolini gymnasium Értesítőjében (1877. Mit kell a tanuló ifjúnak magán óráiban olvasnia és hogyan?); a tatai Főgymnasium Értesítőjében (1878. A föld mint égi test, 1879. A költői irály fajai); a rózsahegyi gymnasium Értesítőjében (1884. Nevetség a költészetben comicum); a kis-szebeni gymnasium Értesítőjében (1887. A felolvasás és szavalás alapszabályai, ism. Egyet. Philolog. Közlöny XII., 1880. A hősköltemény. Epopopeia. Ism. Egyet. Philologiai Közlöny XIII. 1893. Magyarország politikai foldrajzának történelmi átalakulása).
Munkái:
1. Lanthangok..., 1873.
2. Kebelhangok. Komárom, 1878.
Szőllősy Károly; Szerzetes rendek. Arad, 1878. II. 35. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Frank Ferencz, Az Urban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bpest, 1897. 14. l.
