Velics Antal (lászlófalvi),
Velics Antal (lászlófalvi),
orvosdoktor, gyakorlóorvos és földbirtokos. V. Antal ügyvéd és Haynald Teréz fia, szül. 1855. Szécsényben (Nógrádm.); atyját négy éves korában elveszítette s neveltetéséről anyai nagybátryja Haynald Lajos kalocsai érsek gondoskodott. Orvosi tanulmányait a budapesti, bécsi és párisi egyetemeken végezte s 1879-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták. Nagy hajlandóságot érezvén magában a keleti nyelvek tanulására, Algirban és Egyptomban utazott, elsajátította a héber, arab és török nyelvet. Budapesten él és orvosi gyakorlatot folytat.
Czikkei az Alkotmányban (1907. 168. sz. Nyelvészeti talányok), a Religióban (1908. 39–42. sz. Az első emberpár nyelvéről.).
Munkái:
1. Magyarországi török kincstári defterek 1543–1639. Kiadja a M. Tud. Akadémia. Ford. Velics Antal. Bevezetéssel ellátta és sajtó alá rendezte Kammerer Ernő. Bpest, 1886., 1890. Két kötet. (Ism. Századok 1887.).
2. Adalék a keresztényszocialista irányeszmékhez. U. ott, 1896. (2. bőv. kiadás: Szózat a magyar néphez! Keresztényszocialis irányeszmék. U. ott, 1896. cz.).
3. A khinai nyelv szerepe az ural-altáji, indo-európai és sémi nyelvekben. U. ott, 1899.
4. A chinai nyelv a magyar nyelv őstörténetében. U. ott, 1900. (Ism. Pesti Hirlap 39. sz.).
5. Über die Urquelle aller Sprachen. Leipzig, 1900. (Nyom. Budapesten.).
6. A nyelvek egységéről, vagy: hogyan beszéltek magyar eleink. Bpest, 1901. (Ism. Magyarország 44. sz., Egri Hiradó 13. sz. Németül. U. ott, 1902.).
7. Ueber Ursprung und Urbedeutung der Wörter. (Versuch einer Systematik.). U. ott, 1904.
8. Nyelvegység és hangutánzás. Rendszertani tanulmány. U. ott, 1905.
9. Versuch eines natürlichen Systems in der Etymologie. Breslau, 1905.
10. Keresztényszocialis irányeszmék. Adalékok a keresztényszociális programmhoz. Bpest, 1906.
11. Onomatopöie und Algebra. (Eine etymologische und sprachphilosophische Studie). U. ott, 1909.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 133. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 760., XVIII. 780. lap.
M. Könyvészet 1901.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
