Vida László (fegyverneki),
Vida László (fegyverneki),
Pestmegye táblabirája, jeles színpártoló, szül. 1770. máj. 16. Törtelen (Pestm.), 1809. febr. 1-től átvette br. Wesselényitől a magyar színtársulat igazgatását Pesten; ekkor a Hacker-féle szálló nagytermét színházzá átalakíttatta; azonban megházasodván, megunta a jószágairól, Törtelre való gyakori Pestre utazását, vagy a színészekkel való bajlódást és költekezést, 1811. aug. 15. lemondott intendaturai állásáról és a saját költségén szerzett színikészletet a társaságnak ajándékozva, visszavonult Törtelre; azonban a színészetnek még azután is buzgó pártolója volt. Meghalt 1831. decz. 6.
Munkája: Az első hajós. Egy eredeti énekes játék két felvonásban. Geszner után a nemzeti játékszínre szabadon készítette. A muzsikát készítette Pacha Gáspár. Pest, 1809.
Kéziratban maradt színművei: Lauzus és Lidia, eredeti vitézi színjáték 3 felv. (Először adatott elő 1794. máj. 19.); Berénd, vagy a hitetlenség magát megboszulja, vitézi szomorújáték 4 felv. (előadatott 1794. okt. 17.); Erőszak és szerelem áldozatja, vagy leánykák vigyázva szeressetek, hogy meg ne bánjátok, szomj. 5 felv. (Először adatott 1808. okt. 21. Pesten); A haza szeretete vagy a nagy Hunyadi Nándorfejérvárban, érz. játék 4 felv. (Először 1809. máj. 10. Pesten); Perseus és Andromeda, énekes játék (1810. jan. 22. adatott először Pesten).
Kazinczy Ferenczhez írt hat levele 1810–12. (Kazinczy Ferencz levelezése VII–X.).
Honművész 1837. 33. sz.
Toldy Ferencz¸ M. Nemzeti Irodalom története. Pest, 1864. 215. l. és a M. Költészet története 453. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 177. l.
Bayer József, A nemzeti Játékszín története. Bpest, 1887. Két kötet és a Magyar Drámairodalom története. Bpest, 1897. Két kötet.
Petrik Bibliogr.
M. Polgár 1901. 155–157. sz.
Nagykőrösi Hirlapok 1903. 22–24. sz.
